Rész-előzetes: 51. fejezet

Sziasztok!
Nem biztos, hogy csütörtökre jön a folytatás, de addig is itt egy részlet az elejéből! Péntekre már tuti, hogy olvashatjátok :)
Köszi a türelmeteket és addig is szavazzatok :))

 
- Úristen, ez az újabb nyálas bókod? - nevettem fel. - Rosszul csinálod, Jake. Hányszor mondjam még el?
- Ameddig meg nem érted, hogy mik a szándékaim. - vonta fel a szemöldökét, érzésem szerint macsós pillantást kölcsönözve ezzel magának, de gyakorlatilag úgy nézett ki, mint egy idegrángásos idióta.
- Ha azok a szándékaid, hogy lecsesszenek Joachim szülei, akkor azt nagyon jól csinálod. Mégis hol van az a gyerek? - érdeklődtem. - Azért jöttél, hogy felügyeld, erre itt játszod az agyadat! És ráadásul kukkolsz is!
- Hé, csigavér, csajszi. - fogta meg a vállamat, de rögtön le is söpörtem magamról a kezét, miközben kiléptem a motorhome-ból és a paddockon keresztül a boxutca felé vettem az irányt. Jake, természetesen követett. - Joachimmal nincs semmi gáz. Heidi vigyáz rá, már a boxban vannak.
- És akkor nincs jobb dolgod, mint engem kukkolni? - nevettem.
- Kikérem magamnak ezt a kukkolást! - emelte fel a hangját, de egy percig sem vettem komolyan. - Én nem siettem annyira a boxba, és mivel láttam, hogy bementél átöltözni, megvártalak. És most csodálom a látványt.
- Azt csodáld, hogy még nem dobtalak ki, te disznó. - dobtam neki egy fenyegető pillantást. - Komolyan mondom, Jake, ne vigyorogj! Nem azért hoztalak el, hogy újból bepróbálkozz, hanem azért, mert Joachim csak így jöhetett el. És örülnék, ha tartanád magad ahhoz, hogy rá vigyázol és nem Heidinak kéne pesztrálnia. Ő az edzőm, neki is vannak kötelezettségei, nem ér rá bébiszitterkedni!
- Aha, szóval kötelezettségei... - hümmögött vigyorogva. - És az is hozzá tartozik a munkájához, hogy a fizikai erőnlétét egy pasi alatt tesztelje?
- Ha Heikkire gondolsz, akkor nem mondtál semmi újat. - legyintettem. - Ő Seb edzője és Heidi pasija. Egyébként meg már őket is kifigyeled? Vagy becsatlakoztál harmadiknak?
- Egyszerűen csak hallottam őket. Nem nehéz meghallani, ha egy folyosón lakunk, ráadásul ha valaki ilyen jól érzi magát. - mondta szórakozottan. - Ennyi erővel te is tesztelhetnéd magad, és akkor jobb kedved lenne.
- Egyáltalán nincs rossz kedvem. - ráncoltam össze a homlokomat. - Amúgy meg nálad elmentek otthonról?
- Miért? Én szívesen lennék az edződ. - vigyorgott bárgyún rám.
- Na most figyelj ide, Jake! - álltam meg vele szemben, mielőtt még betértünk volna a boxba. - Utoljára szeretném elmondani, hogy rohadtul nem érnek semmit az ilyen idióta baromságaid. Nem lesz semmi köztünk, akkor sem, ha a lábtörlőmön csöpögteted a nyáladat. Nem értem, miért nem értetted meg elsőre, de akkor most elmondom megint. Jobb lesz ha leállítod magadat, mert nem lesz jó vége a dolognak.
- Nem lesz jó vége? - lépett közelebb mosolyogva, mintha fenyegetni akarna. - Mit fogsz velem tenni, Nina?
- Szerintem ne akard tudni. - mosolyogtam vissza és csak azért nem hátráltam el tőle, mert így komolyabban hangzott minden, amit 5 centire egymástól szóltunk egymáshoz. - Én nem olyan lány vagyok, akit egy sármos mosollyal vagy egy perverz felajánlással le tudsz venni a lábáról. Jobb ha végre az eszedbe vésed, hogy semmi de semmi esélyed nincs nálam. Ahogy senki másnak sem, mert nincs szükségem egy marhára sem, aki elveszi a szabadságomat. Világos voltam? - vontam fel a szemöldökömet kérdően.
- Mint a nap. - mondta halkan, a szemembe nézve, de tisztán kivettem belőle, hogy nem vesz komolyan.
- Akkor jobb lesz, ha meg is jegyzed. Mert attól, hogy most VIP vendég vagy, nem fogom kinyalni a seggedet! És ajánlom, hogy Joachimra figyelj, ahelyett, hogy a macsós megjegyzéseidet dobálod, oké?
Nem vártam meg a válaszát, megfordultam és mentem tovább a box felé. Remélem ebből már megértette, hogy felesleges bármilyen próbálkozás, akkor sem fog célhoz érni.