Rész-előzetes: 52. fejezet

Sziasztok!
Itt az újabb rész-előzetes, a folytatást szerdán tervezem megjelentetni. Előre is bocsi, ha valami közbejön és esetleg mégsem tudom feltenni, bár szerintem menni fog.
Köszönöm az előző részhez érkezett sok-sok komit, nagyon de nagyon örültem nekik/nektek :) Higgyétek el, nagyon jól esik és örülök is neki, hogy ennyien megírjátok a véleményeteket, mert ezzel csak még inkább inspiráltok arra, hogy van miért írni és folytatni ezt a történetet :))
És ennyi volt az érzelgés (:P), íme a kevéske ízelítő a következő részből:


- Hihetetlen, hogy még ennyi nőiesség sincs benned. - hitetlenkedett.
- Igenis van bennem nőiesség, csak nagyon el van ásva. - kértem ki magamnak.
- És felszínre kerül ez valaha? Csak mert én pl. még egy darabkát sem láttam belőle. - cukkolt tovább.
- Nagyon kell annak tepernie, ha meg akarja ismerni a nőies oldalamat. - erősítettem meg mosolyogva.
- És van esetleg olyan, aki előreláthatólag képes lesz erre? - kíváncsiskodott tovább.
- Bárki képes elérni bármit, ha elég kitartó és megvan a célja, amit szeretne megvalósítani. - bölcselkedtem az életem egyik meghatározó okosságával.
- Szóval szerinted bárkinek van esélye arra, hogy kihozza belőled a nőt... - komolyodott el a hangja.
- Esélyegyenlőség? Azt azért nem.
- Miért?
- Akik nem állnak hozzám annyira közel, sosem fogják megtudni, milyen is vagyok, amikor nem ezt az énemet látják, amit általában mindig. - magyaráztam.
- Tehát akkor egy hozzád közelállónak sikerülhet? - tette fel az újabb kíváncsi kérdését.
- Most miért is kérdezel ilyeneket? - fordultam felé érdeklődve.
- Te hoztad fel. - nézett rám védekezően. - Szóval?
- Attól függ, ki az a hozzám közel álló személy. - válaszoltam és ismét becsuktam a szememet.
- Tegyük fel, hogy egy olyan ember, akivel sokat találkozol, de nem minden nap, viszont nagyon jó a kapcsolatod vele és jól elvagy a társaságában. - hozott fel egy példát és meglepett, hogy milyen gyorsan kitalálta. -  Egy ilyen valaki megismerheti azt az énedet, aki ott mélyen belül rejtőzik, ahogy te mondtad?
- Ma nagyon filozofikus vagy. - mosolyogtam.
- Csak kíváncsi.
- Ühüm. - hümmögtem.
- Mi ühüm? - kérdezett vissza nevetve.
- A kérdésedre a válasz. - feleltem. - De nem hiszem, hogy ez valaha be fog következni. Most nem nagyon vannak olyan terveim, hogy megcsillogtatom a nőiességemet.
- És később? - kíváncsiskodott tovább.
- Nem tervezek előre. Mindig a pillanatnak érdemes élni. Ettől lesz boldog életünk, nem? - nevettem fel.