Rész-előzetes: 66. fejezet

Sziasztok!
Mint általában, teljes rész előtt hoztam az előzetest, viszont nem ígérem, hogy holnapra olvashatjátok már az egészet, mert sajnos nem leszek itthon a nap folyamán és nem tudom mennyi energiám lesz este befejezni a végét meg képeket feltölteni egy kiadós strandolás után :/ 
Úgyhogy kérlek ne haragudjatok, amiért előreláthatólag késni fogok, ezt a részletet is azért hoztam, hogy legalább képzeljétek el mi lesz a folytatásban :) Előre is bocsi, ha csak pénteken tudom hozni a teljes fejezetet!
Ja és puszi nektek, amiért annyi kommentet kaptam az előző részhez, imádlak titeket! :))
 
- Tetszik neked ez a lány. - állapította meg folyamatosan engem figyelve.
- Mondj olyat, amit nem tudok! - haraptam bele mosolyogva a szendvicsembe.
- Most tulajdonképpen megszentségteleníted a házasságodat.
- Anya, a házasságom már rég kimúlt. - mordultam fel hirtelen. - Úgy élünk egymás mellett Jennivel, mint az idegenek. Legutóbb bevallotta, hogy megcsalt a lovasedzője öccsével, én meg seggrészegre ittam magam...
- Azt hittem már felhagytál a durva alkoholizálással, kisfiam. - aggodalmaskodott anyu.
- Te mit tettél volna a helyemben, ha a Jenni faarccal bejelenti, hogy összefeküdt egy nyápic csikóssal, ráadásul cseppnyi bűntudata sincs? Ilyen nővel éljek együtt, mikor már kicsit sem érzek iránta semmit?
- Nemrég még a családalapításon gondolkoztatok... - lepődött meg a kifakadásomon.
- Az a nemrég másfél évvel ezelőtt volt. Már akkor is a házasságunk megmentéséért ötleteltünk. - közöltem rosszallóan. - De már nincs mit megmenteni és nem is akarom. Nem vagyunk már boldogok, akkor minek?
- Az nem a legjobb megoldás, hogy bosszúból megcsalod ezzel a helyes kislánnyal. - csóválta a fejét.
- Nem feküdtünk le Ninával, ha erre célzol. - helyesbítettem. - Neki köze sincs ehhez az egészhez.
- De hozzád annál inkább van köze, ahogy látom. - vonta fel a szemöldökét. Megadóan sóhajtottam, mire átnyúlt az asztal felett és megfogta a kezemet. - Kisfiam, ez a lány nem neked való. Túl fiatal hozzád.
- Nem is akarom feleségül venni. - vettem el a kezemet sértetten. - Soha többet házasság!
- Akkor minek szédíted szegényt?
- Nem szédítem! - forgattam a szememet mosolyogva.
- Akkor minek töltötted vele az éjszakát? Remélem nem kötözted oda az ágyhoz! - tette mindkét tenyerét az arcához rémülten.
- Anya, hogy gondolhatsz ilyet? - nevettem fel. - Nem vagyok ilyen kegyetlen. Különben meg nem csináltunk semmi rosszat, csak jól éreztük magunkat.
- Kisfiam, én úgy vettem észre, hogy ez egy nagyon helyes kislány és nem szeretném, ha bolondítanád. - figyelmeztetett, ahogy egy fiús anyukához illik.
- Nina felnőtt, ne beszélj úgy róla, mint egy tíz évesről! Ő is tudja mit akar! Mellesleg nem csak csapattársak, hanem barátok is vagyunk, szóval semmi rosszat nem teszek ellene. Ne aggódj már miatta! Komolyan félted tőlem? - mosolyodtam el értetlenül.
- Én csak azt szeretném, ha nem szórakoznál vele. Nagyon szimpatikus lány, nem érdemelné meg, hogy játszadozzál vele, azért, hogy bosszantsd a feleségedet. - húzta össze a szemöldökét rosszallóan.
- Nem akarom bosszantani Jennit, ne aggódj! - háborodtam fel. - Anya, mintha nem is ismernél! Semmi rossz szándék nincs bennem. És nem fogom palira venni Ninát, megnyugodhatsz. Amúgy sem kell féltened, elég talpraesett csaj, tudja mit akar. - nyugtattam meg anyát, aki ezek után már hitt nekem.
- Tudod kisfiam, én csak azt szeretném, ha boldog lennél. - nyújtotta felém ismét a kezét, amit szívélyesen meg is fogtam. - Amikor a bátyádra nézek, meg a családjára, látom, hogy ő rendben van, miattad meg mindig aggódok. A visszatérésed miatt is, a házasságodért is, most meg itt van ez a lány. Ígérd meg, hogy nem csinálsz több hülyeséget, jó? Azt reméltem, hogy már megkomolyodtál és nem szeretném, ha visszatérnél ahhoz a szertelen életedhez, amit régen úgy szerettél.
- Most már nem vagyok olyan, anyu. - forgattam a szememet. - Benőtt a fejem lágya, nyugi.
- Ajánlom is, mert már nem vagy kamasz! - dorgált meg anyásan, aztán visszatért a reggelijéhez.