Rész-előzetes: 67. fejezet

Üdv újra a világomban :)
Itt vagyok, megérkeztem, mondanám, hogy frissen és üdén, de ez nem lenne teljesen igaz. A helyzet az, hogy sok ötlettel gazdagodtam, de a 'visszatérés' most egy kicsit nehézkes :D Újra nyomkodni a gombokat, miután egy hétig csak lazultam. De igyekszek visszaállni a rendes kerékvágásba, ígérem! :)
Ebben az előzetesben elég rövidke és nem valami fontos részletet hoztam. Bocsi érte, de megeshet, hogy a rész is valamivel rövidebb lesz. Remélem azért várjátok már a folytatást :)
Addig is köszönöm a várakozást, örülök, hogy a távollétemben is ennyien kattintottatok a blogra!
Puszi mindenkinek! :)

 - Mi újság? - kérdeztem rá semlegesen, de a napszemüvegen keresztül is láttam hogy összevonja a szemöldökét és furán néz rám.
- Ööö...semmi különös.
- Mi van Apollóval? - érdeklődtem a kutyája felől. Erre még értetlenebb fejet vágott.
- Kivel? - kérdezett vissza.
- Lotusra gondol. - szólt közbe Seb kuncogva, mire Nina szúrósan nézett fel rá.
- Damon a neve!
- Én valamiért Apollóra emlékeztem. - ráncoltam a homlokomat csalódottan.
- Arról az édes kis ördögről van szó? - csatlakozott a beszélgetésbe Heidi.
- Nem édes! - csattant fel Nina sértetten. - És se nem Apollo, se nem Lotus a neve! Damonnak hívják!
- Mondd már meg neki, hogy a Lotus sokkal jobban illik rá! - lökte meg a vállamat Seb nevetve, amivel megint felhergelte a szóban forgó kutya gazdiját.
- Mikor akadsz már le a Lotus névről? - fújtatott először Sebre, majd rám. - Te meg ne gyere már az Apollóval, megmondtam, hogy veled ellentétben nem vagyok oda az ókori hősökért!
- Csigavér, ne feszülj már be ilyen kis apróságon! - nevettem fel a bosszankodásán, mire ő becsukta a szemeit és fintorogni kezdett. - Látom már eléggé a szívedhez nőtt az a véreb, ha így véded.
- Alig tudott tőle elbúcsúzni! - sóhajtott fel színpadiasan Seb, mielőtt Nina válaszolhatott volna. - És még képes engem hibáztatni, amiért Heidi előttünk futott be! Vagy fél órát vártam rá, mire könnyes búcsút vett a Lotusától!
- Sebastian, kinyiffantalak! - sziszegte a sértett Nina, amint felállt és Seb felé közelített, aki meg alig bírta visszafogni a vigyorgását.
- Apa, kezdődik! - kuncogott Heidi a németek farkasszemezését figyelve.