Rész-előzetes: 68. fejezet

Sziasztok!
Késői órákban, de itt a rész-előzetes a következő fejezetből! Remélem a kimiseket fel tudom vidítani ezzel egy kicsit, bár azt üzenem nekik, hogy csak a futamon osztják a pontokat ;) Ezt már a történetben is közvetítettem párszor, mert erősen hiszek ebben az elméletben, ami amúgy tök igaz :D
Szóval hajrá 'srácaink', nekünk meg jó szurkolást a holnapi futamra! ;) Valamikor a leintés utáni órákban várható a következő rész, úgyhogy reménykedjünk benne, hogy nem leszek elkenődve :)
Szép napot holnapra mindenkinek!

- Mára mit terveztél be? - kérdeztem rá a lehető leglazábban.
- Mire gondolsz? - kérdezett vissza könnyed hangsúllyal, miközben a szeme elé helyezte a napszemüvegét. Látszólag minden érdekelte azon kívül, amit mondok neki.
- Egy újabb értelmetlen fogadás-akciót? - kezdtem bele a lehetséges tippek kifejtésébe. - Vagy talán ezúttal már egy egész placc összes pasi bulizóját meg akarod hódítani? Csak mert tegnap olyan jól ment. Vagy inkább kipróbálod a rúdtáncot? Az még olyan újdonság, amit amúgy soha az életben nem próbálnál ki, de most simán pályázhatnál erre.
- Rúdtánc? - nevetett ki gúnyosan. - Azt hittem ismersz, de ezzel most eléggé mellényúltál.
- Pont azért nem értelek, mert ismerlek. - hangsúlyoztam, de erre csak egy vállvonogatás volt a válasz. - Most komolyan...miért kellett úgy viselkedned tegnap, mint egy könnyen megkapható bulicsajnak?
- Ha nem tűnt volna még fel, nyaralunk. - gúnyolódott értelmes válasz helyett.
- Ez még nem ok arra, hogy stílust válts!
- Nem váltottam semmilyen stílust. - bizonygatta. - Csak meg akartam nyerni a játszmát. Mindent meg akarok nyerni, amibe belekezdek.
- Ja, ez már köztudott tény. - mosolyodtam el, de rögtön vissza is tértem arra, ami zavart. - De nem gondoltam volna, hogy a győzelemhez képes leszel így...bedobni magad.
- Nézd, én tényleg nem értem, miért szörnyülködsz ezen! - fordult felém ezúttal már komolyan. Vagy inkább úgy, mint aki komolynak tűnik. - Igenis bedobom magam, ha úgy tetszik. És ebbe jobb, ha nem is szólsz bele, mert pont te vagy az, aki tudhatná, hogy bizonyos helyzetekben képes vagyok felhagyni az elveimmel.
A hangja kicsit megbicsaklott, bár erősen ügyelt rá, hogy ezt ne vegyem észre. Én azonban elmosolyodtam, mert ezzel ha nem is teljesen, de elárulta magát. Az egyenességet jobban bírom, de ha belőle csak így jönnek ki a dolgok, nekem az is megteszi.
- Tehát akkor ma is a fejed tetejére akarsz állni? - tértem vissza a kezdeti kérdésemre.
- Tudod mit? Igen! - vágta rá makacsul.
- Ötlet is van már? - faggatóztam tovább.
- Bármi, amivel kicsit több lehetek, mint általában. - válaszolt közömbös hangon, ebből pedig lejött, hogy tényleg komolyan gondolta ezt az elhatározást. Látszik, hogy tök labilis a lány, teljesen érthető, hogy most nem tudja, hogy viselkedjen.
- Addig nem gáz, amíg nem feszíted túl a húrt. - mondtam, miközben igyekeztem nem figyelmeztető hangot megütni. De pechemre ezt is támadásnak vette.
- Nem érdekel, Kimi, hogy mit gondolsz. Bocs, de tényleg hidegen hagy. - burkolózott be a 'csigaházába'.
- Engem viszont nem hagysz hidegen. - erősítettem meg, mire elmosolyodott. Talán ezt is akarta hallani.
- Akkor megtennéd, hogy hagyod, hogy élvezzem a nyaralást? Emlékszel? Ez a receptje ennek a pár napnak! - emlékeztetett a tegnapi szavaimra. Most már egész vidámnak tűnt, aminek végeredményben örültem.
- Nem foglak meggátolni semmiben, amíg nem fordulsz ki teljesen magadból. Egyébként minden a te döntésed, és nem vagyok a dilinyós barátnőd, hogy megszabjam mit csinálj. - csempésztem bele egy kis humort a mondatomba. Persze ez a lényegen nem változtat; ha bármi olyat csinálna, amit utólag úgy is megbánna, simán közbelépek az ő érdekében.
- Az én döntésem? Ehh, ez azért erős volt. - fintorodott el, bár oldalról csak annyit láttam, hogy felhúzza az orrát és gúnyosan csücsörít a szájával. Elég szexi mozdulat volt, be kell vallanom.
- Mer'?
- Van úgy, hogy nem csak az én döntésemen múlnak bizonyos dolgok, amik velem történnek. - jelentette ki, majd hirtelen felállt a napozóágyról és miután magára terítette a törölközőjét, még egy pillanatra megállt. - Majd szólj, ha megérkeztünk, addig visszavonulok. - tette még hozzá, aztán besétált a kabinokhoz.