Rész-előzetes: 77. fejezet

Sziasztok!
Csak reménykedem benne, hogy nem nehezteltek rám, amiért ezzel a kiragadott részlettel is tovább húzom az agyatokat :D Holnap folytatás, várjátok? :)

- Na, és hogy sikerült a tegnapi kiruccanásotok? - tudakoltam. Igyekeztem leplezni a kíváncsiságomat, de ez aligha sikerült. Kimit legalábbis nem tudtam megtéveszteni.
- Jól. - felelte tömören, de a halvány mosolya mindent elárult. Rögtön le is csaptam az iciripiciri jelre.
- Bővebben? - vontam fel a szemöldökömet várakozóan. - Ugye te sem gondolod, hogy ennyivel beérem?
- Azt gondolom, hogy Nina már beszámolt arról, hogy mit csináltunk. - nézett fel evés közben. Incselkedünk, incselkedünk? Na majd én megmutatom, hogy ki elől próbálja takargatni a nyilvánvalót!
- Az egy dolog, hogy Nina mit mondott el! - rántottam meg a vállamat. - Ugyanolyan tőszavakban beszél, mint te. De azért tőled elvárom, hogy fejtsd ki a történteket, mert Nina enyhén szólva zavarosan avatott be a dolgokba.
- Én meg azt várnám el tőled, hogy ne üsd bele az orrodat a dolgokba, ha egyszer...ó, dehogy már vagy százszor megígérted, hogy nem szólsz bele a kis barátnőd életébe! - vigyorgott kioktatóan.
- Kimi, ne szórakozz velem! - néztem rá sötéten. - Ez csak egy kellemes baráti beszélgetés, semmi több.
- Nem is azzal van a baj, hogy beszélgetünk. Csak ne akarj belefolyni a dolgunkba!
- Istenem, mindketten olyan zárkózottak vagytok előttem! - keseregtem látványosan. Szomorúan rápillantottam a finnre, hátha ezzel meghatom, de csak mosolyogva rázta a fejét. - Kimi, kérlek! Csak egy picikét avass be!
- A-a. - ellenkezett szemtelenül. Baromira élvezte, hogy szívathat. Én már kevésbé, hogy megint hoppon maradok.
- Nagyon szépen kérlek! - pislogtam bájosan. - Csak annyit árulj el, hogy döntöttetek-e már valamit?
- Igen. - bólogatott, mire felderült az arcom, egészen addig, amíg nem folytatta a válaszát. - Azt döntöttük el, hogy nem osztunk meg veled semmi olyat, ami csak ránk tartozik!
- KIMI! - rimánkodtam, miközben a Jégember szórakozottan rötyögni kezdett. - Kérhetsz tőlem valamit, ha kinyögöd nekem, mire jutottatok! - ajánlottam fel, mert nem láttam más esélyt.
- Bármit? - hajolt közelebb, kihívó vigyorral az arcán.
- Igen, bármit! - bólogattam lelkesen.
- Vigyázz, mert ki fogom használni a lehetőséget! - húzogatta a szemöldökét incselkedve.
- Állok elébe! De előbb az infót! - könyököltem én is közelebb. - Ki vele, Kimi! Mondd el, hogy miért viselkedett Nina olyan furán ma reggel! Tudni akarom!
- Tudod te azt, csak nem akarod felfogni. - villantott felém egy féloldalas vigyort.