Rész-előzetes: 78. fejezet

Sziasztok!
Ha minden jól megy, holnap érkezik a következő fejezet, amiben egy kissé elfeledett szálat is felbolygatok :) Ez az előzetes is erről árulkodik.
Addig is jó hétvégét mindenkinek! ;)


- Tudom én mi a te legnagyobb bajod, Heidi.
- Na és mi, te nagyokos? - fintorodtam el. Ha azt hiszi, hogy belelát a fejembe, akkor nagyot fog koppanni.
- Az, hogy veled ellentétben Nina most jó bőrben van. Jól érzi magát, pedig nem kis zűrök vannak a háta mögött. Téged még mindig az zavar, hogy nem úgy történtek a dolgok, ahogy te azt előre megtervezted. - bökött felém a villájával.
- Ne hülyéskedj már, Kimi! - háborodtam fel. Tessék, azt sem tudja mi miatt vagyok kiakadva és csak osztja az észt! - Én örülök a legjobban, hogy Nina talpra állt! Szó sincs arról, hogy irigykednék rá emiatt.
- Akkor más miatt irigykedsz... - szűkült össze a szeme gyanakodva.
- Megint csak tévedsz. - nevettem fel. - Fogalmad sincs arról, mi nyomaszt és nem is azért ülök most itt, hogy kitaláld. Inkább azon tanakodj, hogy mivel vágsz vissza a kérdezősködésemért.
- Ezek szerint nem felejtetted el... - húzta gonosz mosolyra a száját.
- Én betartom a szavamat! - szegtem fel az államat büszkén.
- Király. Most pont van is egy jó ötletem arra, hogy mivel törleszthetsz.
- Ó, tényleg? Hát kíváncsian várom! - könyököltem rá az asztalra érdeklődve.
- Ezzel nem csak magadnak teszel jót, hanem a barátnődnek is. Úgyhogy plusz munka, plusz elégedettség.
- Na ki vele, Kimi! - türelmetlenkedtem.
- Ideje elnézned a bikákhoz. - közölte sejtelmesen, mire bennem megállt az ütő.
- Nincs semmi keresnivalóm ott! - jelentettem ki határozottan.
- Dehogyisnem. - erősködött mosolyogva. - Kerítsd elő a bajtársadat!
- Milyen bajtársamat? - kérdeztem vissza. Nem csuklott meg a hangom, pedig kis híja volt. Kezdtem megijedni Kimi ötletétől, mert nagyon baljósan kezdődött.
- Sebről beszélek. Egyelőre. - vigyorgott féloldalasan.
- Muszáj tőmondatokban beszélned? - ripakodtam rá türelmetlenül. - Megesz az ideg, ha nem vennéd észre!
- Elmondom mit akarok. - vette komolyra a szót. - Keresd meg a kölyköt és beszéld már meg vele, hogy ütközzenek Ninával. A futam után vagy valamikor. A lényeg, hogy ne húzza már a száját, hanem dumálják meg a dolgot Ninával, mert ez már nem okés. A kicsilányt is zavarja a dolog és biztos forrásból tudom, hogy Sebas sem élvezi a szitut.
- Ezt én is tudom, Kimi. - sóhajtottam. - De nem értem, hogy nekem ehhez mi közöm? Már lemondtam arról, hogy Nina és Seb valaha az életben összejöjjenek! Szerintem már te sem reménykedsz ebben! - néztem rá összeszűkült szemmel.
- Én csak azt akarom, hogy ne legyen feszkó. - magyarázta.
- Akkor miért nem te beszélsz a kisherceggel? - értetlenkedtem. - Haverok vagytok, vagy nem?
- Ha én beszélek vele, abban semmi izgalmas nincs. - mosolyodott el. Nagyon gyanús nekem ez a kijelentés.
- Na jó, bökd már ki végre, hogy mit óhajtasz, mert még visszavonom a felajánlásomat! - siettettem, ami meghozta a kellő hatást, mert bizalmasan közelebb hajolt az asztal felett és halkan beszélni kezdett.
- Nem azon van a hangsúly, hogy beszélned kell Sebbel. Hanem, hogy elő kell kerítened.
- Nem értelek. - ráztam a fejemet.
- Versenyhétvégén egy külsős számára csak egy út vezet egy pilótához. Mégpedig a személyi edzőjén keresztül. - árulta el gonoszkás vigyorral.
Amikor ezt kimondta, a szívem gyorsabban kezdett dobogni és hirtelen úgy éreztem, kiszáradt a szám.