Rész-előzetes: 86. fejezet

Sziasztok!
Újabb előzetes, újabb kérdések. Előreláthatólag holnap pedig új fejezet! :)
U.i.: Boldog Halloweent annak, aki szereti! ;)

- Arra értettem, hogy hagyd abba, amit Ninával művelsz! - fejeztem ki magam a lehető legérthetőbben.
- Ezt pont te kéred? - húzta fel a szemöldökét. - Két napja még tök másról prédikáltál, vagy nem?
- Az nem prédikáció volt, hanem baráti tanács. - tettem tisztába a dolgokat. De ezután rögtön megráztam a fejemet: ó a francba, most nem is ez a lényeg! - Őszintén szólva még akkor sem voltam benne teljesen biztos, hogy megfogadod, amikor rávágtad, hogy "jó'van"!
- Tettem egy próbát. Nem ment. Akár fel is mondhatsz tanácsadóként. - javasolta szórakozottan.
- Hogy érted azt, hogy nem ment? - kerekedtek ki a szemeim a kíváncsiságtól.
- Este együtt mentünk el a VIP partira. - felelte, én pedig ebből ki tudtam következtetni, hogy ezek szerint tényleg nem hanyagolták egymást annyira.
- Ezt nem értem... - ráncoltam a homlokomat. - Akkor mitől indult be ennyire a lány? - töprengtem, majd érdeklődve néztem a finnre, akinek az arcán végigfutott egy árulkodó mosoly. - Fogadjunk, hogy te tudod...
- Mert én is jártam ebben a cipőben. - válaszolta, bár ebből nem sok derült ki.
- Mikor? - faggattam tovább.
- Nyáron. - adta meg a választ, majd egy jelentőségteljes pillantással igazolta a gyanúmat.
- Mit csináltál? - tágultak ki a szemeim, most már inkább az aggodalomtól, mint a kíváncsiságtól. Amikor Kimi csak egy vállrándítással akarta elintézni a választ, még jobban elfogott a félelem. - Azon a bulin történt valami?
- Semmi sem történt. - ingatta a fejét. Azt hiszi ennyivel meggyőzhet?!
- A semmiért nem keltene fel korán reggel a lány azért, mert neki futhatnékja támad! Nem viselkedik úgy, mint egy gép, aki csak az autójával hajlandó huzamosabb ideig egy társaságban lenni! Nem vezet úgy, mint egy őrült és nem pesszimista! Szóval, van ötleted, mitől durrant el az agya? - kérdeztem rá, miután ismertettem vele a barátnőm jelenlegi állapotát.
- Nekem egyáltalán nem tűnt úgy tegnap este, hogy eldurrant az agya. - ellenkezett.
- Akkor milyen volt tegnap este?
- Közömbös. - mondta ki a szót gúnyosan. Ezzel azt hiszem az én korábbi szavaimra akart utalni.
- Vettem a lapot. - tudattam vele összeszűkült szemmel. - Csak tudnám, mivel érted el, hogy közömbös lett...
- Az ő módszereivel. Csak nem szándékosan. - mondta sejtelmesen. Én azonban már ebből is ki tudtam következtetni azt, ami viszont cseppet sem tetszett.
- Normális vagy? - kérdeztem élesen, de aztán rájöttem, hogy nincs jogom kritizálni, úgyhogy inkább csak szörnyülködtem. - Kimi, mégis mit értél el vele?
- Ne érdekeljen... - nézett rám szigorúan. Mi oka van arra, hogy ennyire magába zárkózzon?