Rész-előzetes: 88. fejezet

Sziasztok!
Itt a következő rész előzetese, kicsit gondolkodtató, mint általában :) A teljes résszel kapcsolatban...úgy alakult, hogy holnap nem leszek itthon, úgyhogy ha hozom is a részt, valószínűleg csak késő este tájban tudom feltenni. Ha viszont későn érek haza, megeshet, hogy egy napot csúszok, remélem nem akkora probléma :)
További jó hétvégét mindenkinek! :)

Azt hittem, mindketten azon vagyunk, hogy minél hamarabb előkerüljön az a fránya sapka, de mint kiderült, amíg én felforgattam az összes mozgatható dolgot, ami a szobában hevert, ő ezalatt kutakodni kezdett a kis polcos szekrényen, ahol a fontosabb személyes cuccaimat tartottam. Észre sem vettem, hogy egy ideje már csak én űzöm a kutató-expedíciót, annyira belemerültem a keresésbe, hogy csak akkor tűnt fel Kimi lazsálása, amikor megláttam a kezében a kis fehér dobozt.
- Ez meg mi a szar? - méregette összeráncolt homlokkal.
- Semmi, add ide! - nyúltam érte túlzott sietséggel.
Persze esze ágában sem volt csak úgy visszaszolgáltatni a dobozkát, sőt az, hogy azonnal odaugrottam és el akartam venni tőle, még nagyobb érdeklődést váltott ki belőle.
- Mi ez? - ismételte meg a kérdését, de erre ugyanúgy feleltem, mint az előbb: megpróbáltam kivenni a kezéből a dobozt, amit ő kitűnően kivédett azzal, hogy elrántotta a kezét. - Nina, kérdeztem valamit!
- Tényleg semmi! - erősködtem, majd úgy döntöttem, türelmesen veszem rá, hogy adja át azt, ami az enyém, úgyhogy nagyon higgadtan felé nyújtottam a kezemet. - Kérlek, add ide!
- Addig nem, amíg meg nem mondod, mi ez! - kötött kompromisszumot, majd megrázta a dobozkát. - Gyógyszer van benne? - tippelte, amikor belülről meghallotta a bogyók zörgését .
Nem válaszoltam rögtön, mert nem tudtam, hogy legyek-e vele őszinte, vagy csak részben mondjak igazat. Végül úgy döntöttem, kitérek a nyílt válaszadás elöl, úgyhogy csak bólintottam, majd mosolyogva kunyerálni kezdtem a dobozom után.
- Doppingolsz? - kerekedett ki a szeme a döbbenettől.
- Úristen, dehogyis! - vágtam rá azonnal. Te jó ég, talán rossz ötlet volt rábólintani a gyógyszer-tippre. - Sosem tennék ilyet, te is tudhatnád!
- Jó, de akkor mi a fészkes fenéért van itt egy adag gyógyszered? - kíváncsiskodott tovább. - Ugye nem vagy beteg?
- Úgy nézek én ki, mint aki beteg? - mutattam az arcomra nevetve. - Jaj Kims, add ide és keressük inkább a...
- Nem! Mondd meg, miért szedsz gyógyszereket! - utasított, miközben nagyon komolyan a szemembe nézett.
Jesszusom, most mégis, hogy hallgassam el előle, hogy tulajdonképpen miatta vetemedtem arra, hogy ilyesmiket szedjek? Egyszerűbb lett volna azt felelnem, hogy ez csak étrend-kiegészítő, most biztos azon tanakodik, vajon melyik halálos betegséget hordozom magamban. Már kezdem megbánni, hogy beengedtem a pihenőm falai közé...