A Jégen Edzett Férfi 12.

Első évad: A Jégen edzett férfi

12. fejezet: Nappal szőke, éjjel barna

Nincs edzés. Nincs suli. Nincs korán kelés. Olyan ritka, mint az okos szőke nő. De most pont egy ilyen járt a fejemben. Apámnak is.

- És mi újság a barátnőddel? - kérdezősködött, aztán hozzám dobott egy villáskulcsot.
Ha már nem volt semmi dolgom, segítettem neki a maszek melójában. De arról nem volt szó, hogy faggatni is fog.
- Nem az. Még csak próbálom megismerni, ennyi.
- De látom, hogy tetszik - mosolygott.
- Persze. Ránéztél? Nagyon jó csaj. És nem is egy üresfejű liba.
- Akkor mire vársz? Udvarolj neki rendesen, mielőtt más becserkészi!
Úristen...udvarolni? A szememet forgattam.
- Azért remélem nem veszi el a figyelmedet a kupabajnokságról.
Na ez már inkább egy apás téma volt.
- Nem fogja. Ő is versenyzik, tudod...
- Hát persze. Egy újabb korislány - kuncogott magában. - Készülhetnétek együtt, mint Kiirával.
Öhm... Vissza kellett fojtanom a vigyorgást. Még jó, hogy nem tudja, hogy az ágyban ment az a bizonyos felkészülés.
- Nem is rossz ötlet - mosolyodtam el. Már múltkor is eszembe jutott, hova vigyem legközelebb Jaanát, de most már azt is tudtam, mit fogunk csinálni.
- Egyébként már kértem szabadnapot péntekre - tért vissza a bajnokságra apa. - Anyáddal biztos, hogy ott leszünk, elvileg Rami is.
- Na ja...elvileg....
- Jönni fog, ne aggódj. Aznap megy az anyósáékhoz, de estére visszajön, azt ígérte.
Hát ez új. Nem dumálunk túl sokat a bratyómmal mostanában.
- Nekem aztán tök mindegy - rántottam meg a vállamat.
- Most miért mondod ezt? Ott volt az összes fontos meccseden. Téged is viszünk a versenyeire, amikor csak lehet. Bár múltkor mintha nem is érdekelt volna az egész, csak hogy lenyűgözd azt a lányt...
- Nem én nyűgöztem le, hanem Rami - motyogtam. Még mindig előttem volt a szöszi arca, ahogy a bátyámat nézte a pályán, aztán csillogó szemmel hallgatta a futam után.
- Mert új volt neki ez a világ. Azt már tudja, hogy a te pályádon te vagy a legjobb - kacsintott rám vigasztalóan.
Na ja, ezzel aztán ki vagyok segítve. Aztán eszembe jutott, miket mondott a lány a ralin.
- Rami piszok mázlista, hogy én nem az aszfalton nyomom.
- Persze, biztos te is jól mennél - hagyta rám apa. Nem is figyelt igazán, inkább bütykölt.
De te nem akartad, hogy jól menjek. Persze nem mondtam ki. Nem akartam veszekedni. Pedig volt benne igazság...
- Fiam...arra akarsz kilyukadni, hogy nem élvezed már a jégkorongot? - szólalt meg hirtelen. Tökre elgondolkoztam, csak adogattam neki a szerszámokat, amikor előjött ezzel.
- Dehogyis...vagyis...na... Nincs semmi gáz vele.
- Akkor miért mondasz ilyeneket?
- Nem mondtam semmit.
Rám nézett és csak mosolygott.
- Akkor jólvan. Várod már a hétvégét?
Hát ezt megúsztam.
- Ja. Szerintem idén sima lesz.
- De a helsinki srácok elég erősek most. Hallottam a szatócsboltban, hogy többen is inkább rájuk fogadnak.
Ezen csak nevetni tudtam.
- Ehh, hát akkor így jártak. Levertük őket az edzőmeccsen.
- Akkor meg mi rossz történhet? - tette fel a kérdést apa.
- Hát ez az.
- De addig ébredj fel, fiam, mert ha minden nap délig alszol, bepunnyadsz... - mosolygott.
Pedig pontosan ezt terveztem. Lazsálás végig ebben a pár szabad napban. Csak akkor mozdulok ki, ha Jaana belemegy a programba.

- Hé, hát itt vagy, öcsi! - jelent meg hirtelen a semmiből Rami. Emlegetett szamár...
- Fiam, siethettél volna, már majdnem kész vagyunk! - szólt rá apa. Ja, szóval ő küldte el valamerre.
- Bocs, apa, csak tettem egy kitérőt - Pont nem úgy nézett ki, mint aki nagyon sajnálja. Biztos sört vett... - És találjátok ki, kit láttam...
- Ööö...leszarom.
- Na mi van, tesó, délig alszol és még így is zabos vagy? Én is bevághatnám a durcát, de akkor még napokig el kell viselnem a szexhiányos fejedet...
Apa kezében megállt a csavarhúzó. Most már én is Ramira néztem, hogy mégis mi a faszt akar ennyire mondani.
- Láttam a dögös kis csajodat a parkban futni. Elég feszes edzőcuccban volt, de még nem izzadt eléggé...ha érted, mire gondolok - kacsintott kajánul.
Tartottunk egy kis csendszünetet. Asszem nem csak én képzeltem el azt, amit mondott.
- Menj csak nyugodtan, fiam... - nézett fel rám apám.
- Hova? Neeem, még itt van ez...
- Mindjárt kész. És különben is, szabadnapod van. Menj csak és cserkészd be rendesen azt a lányt!
Jaj, már megint ez a 60-as évek duma... És még Rami is úgy néz, mintha épp most játszaná a bazi nagy kerítőt.
- Hát...múltkor jól átbasz...vertem és elraboltam, amikor futni akart. Hadd fusson!
Bratyó álla leesett.
- Mi a franc, most komolyan?!
- Inkább kajáljunk valamit. Van még a tegnapi vacsorából?
- Na jó, anyátok lihapullatának én se tudok nemet mondani... - csatlakozott apa is.

Több se kellett, már mentünk is a konyhába. Ritka, hogy csak így, férfiak kajálunk együtt. Valaki sosincs itthon.
- Hogyhogy Edző bá nem nyaggat ilyenkor? - kérdezte Rami. Persze tele volt a szája. Egy élmény volt nézni, hogy még csak a gombóc felét rágta meg. Fincsi.
- Én sem értem, miért nem lehet még előtte edzeni - mondta apa.
- Maradjatok már, örülök, hogy végre lógva hagy...
- Pedig te vagy a kedvence! - röhögött még mindig csámcsogva a tesóm. - Én a helyében ilyenkor is szétszívatnálak titeket. El vagytok puhulva, ti hokisok...
Na ez erős volt. Nem is hagyhattam annyiban.
- Ja, mondja ezt az, aki egész héten csak zabál két pofára, aztán hétvégén csodálkozik, ha összeszarja magát a vas alatta...
Most először becsukta azt a nagy pofáját.
- Nyugi öcskös, csak poén volt. Most miért kell firkálni? Mert a csajodnak bejött a ralis bratyód? - kérdezte ugratva, miközben a szemöldökét húzogatta.
- Kicsit sokat dumálsz Jaanáról, nem? Amikor a csajodat dugod, akkor is az ő nevét mondod?
- Hé, elég legyen már! - csapott közénk apánk. Kicsit elege lett. - Mi bajotok van egymással? Az utóbbi napokban rátok se ismerek, gyerekek....
- Kimi féltékeny, mint mindig... - És még mindig tudja tovább húzni...
- Ehh...mire?
- Tudod te azt... - nézett rám összeszűkült szemmel. Aztán már nem is hozzám beszélt: - Apa, szerintem nem kellene többször elhoznotok a versenyeimre, mert csak rontja a levegőt. Jaanát viszont szívesen látjuk, ugye?
- Baszd meg, Rami!

Hagytam a picsába a kaját, felálltam az asztaltól és kimentem a házból. A klotyó melletti kis rejtekhelyemről előkotortam egy szál cigit...aztán még egyet. Most kelleni fog.
- Fiam!
Baszki! Gyorsan zsebre vágtam a kezemet a bagóval együtt. Éppen időben, mire apa odaért.
- Szerintem mégiscsak menj el futni - mondta, miközben megfogta a vállaimat. Most egész jó fej volt, azt hittem le akar baszni. Le is baszna, ha tudná, hogy épp bagózni készültem...
- Áhh...minden oké.
- Nem csak Rami miatt. Anyád nemsokára hazaér és ha nem akarod vacsoráig a könyveket bújni, jobb, ha inkább mész - kacsintott.
Erre már elmosolyodtam. Apa jól meghálálja, hogy besegítettem neki.
- És ahogy látom, rád fér, hogy kiereszd a gőzt. Nem szoktál te ilyen lenni, kisfiam.
- Semmi gáz, apa, csak már a fa...tököm kivan Ramival. Főleg amikor basz...ilyeneket vág hozzám.
- Ő sem szokott ilyen lenni. Majd beszélek a fejével - ígérte. - Na öltözz át! Indulok fuvarba, elviszlek, ha sietsz.
Hirtelen meg is jött a kedvem a futáshoz.

Szerencsére még ott volt. Jól nézett ki. Mint eddig mindig. Szűk tréningnadrág meg top, haja befogva, kábé mindig így láttam. Nem volt nehéz megismerni, főleg mert alig voltak a parkban.
Én meg lesben álltam, mint valami debil pszichopata áldozatra várva. Éppen előttem kocogott el, de nem vett észre, mert egy fa mögött álltam. Popócsekk, és már mentem is utána. Csak rátettem a kezeimet a vállára, de ennyi is elég volt. Kurvára megijedt szegény.
- Baszd meg! Baszd meg! - hajtogatta még azután is, hogy látta, ki támadta be hátulról.
- Hm...szép szavak egy szép lánytól.
- Ez...ez viszont nagyon nem volt szép! - lihegett még mindig totál sokkosan. Közben azért csúnyán nézett rám. - Baszd meg, Kimi Räikkönen! Miért kellett ez?
- Csak beköszöntem. Nem hagyhattam ki - vigyorodtam el. Élveztem a szitut. Nagyon is.
- Mi...mit keresel itt egyáltalán?
- Futok...tudod...edzek, készülök meg minden. Mint te.
- Ahhha, hát persze - méregetett gyanakodva. - Na mindegy, úgyis jössz nekem még egy futással. Bemelegítesz?
- Segítesz? - vontam fel a szemöldökömet.
- Ezek után? Na baszd meg....
- Hú, de mocskos a hölgy! - ugrattam.
- Tudok az is lenni - vágott vissza egy iszonyat szexi pillantással. Ha így folytatja, gyorsan be fogok gerjedni...
- Mutasd meg...mit tudsz! - tettem hozzá, mielőtt még megint elküld a picsába.
Gyorsan bemelegítettem, mert azért mégse kéne így a hétvége előtt lebénulni, de nem húztam sokáig. Jaana egy perc alatt felcsigázott. Jó lesz egy kis futóverseny, hogy kihajtsam magamat.
- Biztos, hogy akarod? - nézett oldalra, mikor már startoló pozícióban álltunk. Kihívó mosolya csak még jobban pumpált.
- Úgy nézek ki, mint aki nem? - válaszoltam ugyanolyan kihívóan.
- Akkor hajrá! - kiáltotta el magát, aztán neki is iramodott.
A kis gonosz most előnybe került. De nem tudhatja, hogy mekkora sprinter vagyok.

Hátrányból kezdtem neki a futásnak, de hamar utolértem. Meg is lepődött, hogy már mellette vagyok. De hajtott tovább, egészen elborult az arca, mintha ezen múlna az élete. Egy darabig még hagytam reménykedni, de aztán amikor már majdnem körbeértünk, feljebb kapcsoltam. Egyszer még felért hozzám, de utána egyre jobban lemaradozott. Amikor megálltam, már lihegve kocogott.
- Bemelegítésnek elment. Akkor most már versenyzünk? - hecceltem. Nem tetszett neki a poén. - Hé, ugye nem fogsz kidőlni?
- Kapd be! - préselte ki magából. Még mindig gyorsan vette a levegőt. - Így könnyű. Én már másfél órája körözök itt.
- Nekem meg úgyis a véremben van - vontam vállat, mintha ez nekem tök természetes lenne.
- A hokisok nem is futnak, csak csúsznak...
- Baromság. De nem is erre céloztam...
- Hanem?
- Mindegy. Inkább pihenj rá a következő körre.

Közben már leült a fűbe és kinyújtóztatta a lábait. Én is ledobtam magam mellé és egyszerűen kifeküdtem.
- Úgy látszik nem csak nekem kell pihenni egy kör után... - mosolygott.
- Sprinter vagyok. Gyorsan kiadok mindent magamból.
- Ó tényleg? - kuncogott. - Hát...
Na ja, kicsit gázul jött ki. Sürgősen mentenem kellett a szitut.
- De nem mindig, nyugi - tettem rá a kezemet a lábára. - Nálad tartalékolni kell, mert sokáig bírod, ahogy látom.
Zavarba is jött rendesen. Kurvára élvezem, ha sikerül ezt kihozni belőle. Főleg mert tudom, hogy már azon agyal, hogyan vághatna vissza.
- Úgy ismertelek meg, mint aki alig beszél. Most meg már azon kell gondolkodnom, hogy fogjam be a szádat - elmélkedett, miközben az eget leste. Na jó, ez tényleg betalált. - Oké, jöhet a második menet.
- Csak utánad, szivi! - Kinyújtottam felé a kezemet, hogy felsegítsem és meglepetésemre el is fogadta.
Leporolta magát és már be is állt a rajtpozícióba. Én még élveztem a látványt.
- Na mi van, megfutamodsz?
- Már így is nyertem - vigyorogtam. Főleg mert ő meg csak a szemét forgatta.
- Nézheted a hátsómat egész végig - jelentette ki magabiztosan. Sőt, még meg is paskolta azt a jó seggét.
Nyelnem kellett.
- Akkor hajrá! Adok egy kis előnyt. Úgysem akarlak beérni.
- Te tudod, Jégember... - És már el is húzott.

Vártam egy kicsit, majd elindultam. Nem siettem, tartottam a távolságot, hadd stírölhessem. Néha hátranézett és csak mosolygott. Én is élveztem, ő is. Kell ennél több?
Csak egy pillanatra figyeltem másfelé, mert ismerős hangokat hallottam. És amikor odanéztem már a fekete ruhába öltözött alak is ismerős volt. Egy szöszivel beszélgetett, aki nekem háttal állt és ugyanúgy totál feketébe volt öltözve. A kapucnis csávót viszont messziről is kiszúrtam. Már múltkor is fura volt, hogy a sulinál várt valakit, most meg itt bizniszezik? És ráadásul egy csajjal? Nem tetszik ez nekem. De nem mehettem oda, mert épp Jaanával vagyok, meg amúgy is...semmi közöm hozzá.

Közben észre se vettem, hogy mennyire lemaradtam. Jaana méterekkel előttem futott és már nagyon nyeregben érezhette magát. Na nem, azért nem hagyhatom győzni.
Belehúztam és kezdtem közelíteni felé, de sajnos már ő is közeledett a célhoz. Még jobban gyorsítottam, már a nyomában voltam. Már épp felemelte a kezeit, hogy ünnepeltesse magát, amikor hátulról érkezve egyenesen belefutottam. Na jó, nem találtam telibe, de a lendület még vitt, amikor a hátához értem. Elesni azért nem engedtem, ahogy hozzáértem, a karjaimmal közrefogtam, de gyorsan kiszabadította magát.
- Ezt nem hiszem el! Te ezt élvezed? - rivallt rám kissé kiakadva. Megint sikerült ráhoznom a frászt. De nem vette nagyon komolyan, hamar elnevette magát. - Miért csinálod ezt velem?
- Mert jó érzés - mondtam ki az igazat vigyorogva.
- Szívatni folyamatosan?
- Ja...meg csak úgy veled lenni.
Erre lefagyott. Nem tudom miért, de nem vágott vissza, csak pislogott, aztán elmosolyodott.
- Hát...végülis ezt az ijesztgetést leszámítva nem is volt rossz. Főleg, hogy nyertem!
- De csak a második menetet... És mindig az első számít.
- Nekem ez jobban tetszett - mosolygott még vidámabban. Oké, miért is ne örülne, azt hiszi, nyert.
- Jöhet a döntő?
- Hát...azt hiszem nekem mára ennyi. Kifulladtam...nem akarom túlhajtani magamat - komolyodott el, miközben már elkezdte lazítani az izmait. Elnéztem egy darabig.
- Azért egy laza levezetésben még benne vagy?
- Hm, az talán még belefér.

Arra indultunk, amerre Füves haveromat láttam az előbb, hátha kiszúrom, kivel üzletel. Persze eltűnt. Kurvára értett ehhez. Felszívódott, mintha itt se lett volna.
- Nem értem, miért nem edzhetünk a jégen - panaszkodott kocogás közben Jaana. - Miért nem elég egy nap előtte, hogy felszántsák a pályát?
- Passz, biztonsági okokból, vagy mi a fasz...
Engem nem igazán izgatott, örültem, hogy nem kell ott rohadni korán reggel meg délután. De a szöszi munkamániás, ezt már tudtam róla.
- Akkora baromság. Így hogy legyek formában?
- Szerintem elég jó formában vagy, ha engem kérdezel - néztem végig rajta.
- Nem te fogsz pontozni, szóval sokat érek vele - reagált nevetve.
- De biztatásnak azért nem rossz, nem?
- Végülis...legalább valaki biztat - mosolygott kicsit visszafogottabban.
Jaj ne, ismerem ezt a nézést...
- Tényleg...hol az edződ ilyenkor? Neki kéne beléd verni ezeket a "te vagy a legjobb" maszlagokat...
- Hát...most nem igazán van edzőm.
Na erre nem számítottam.
- He? Mi az hogy nincs?
- Többen osztoztunk rajta. És nem én voltam a kiskedvence. Úgyhogy dobott. Vagy inkább én őt. Már mindegy. - Megrántotta a vállát, de láttam rajta, hogy azért nem annyira okés ez neki.
- Volt köztetek valami, ugye?
- Miiii? - kérdezte elvékonyodott hangon. Húha, érzékeny pont. - Neeeem, dehogyis. Köztünk nem...
- Ah, a másik csajjal...
- A másik kettővel - helyesbített egy féloldalas mosollyal. - Mindegy, ez egy hosszú sztori...
Baszki, ez a lány tele van titkokkal. Van egy tippem, hogy még a felét sem tudom.
- Ráérek.
Nyugtalan lett. Lelassított, majd nagy levegőket vett és fújt ki.
- Inkább megyek, ha nem bánod. Tényleg kipurcantam - mutatott az izzadt fejére. Nem értem mi baja, még így is kurva jól néz ki.
- Oké. Elkísérjelek?
- Nem kell, nagylány vagyok már - mosolygott. - De ez a kis futóverseny jól esett, köszi.
- Az egódnak?
- Annak is. - A mosolyból vigyor lett.
- Ismétlés valamikor? - próbálkoztam be. Sínen vagyok.
Persze nem válaszolt rögtön. Úgy csinált, mint aki nagyon meggondolja.
- Na jó - mondta végül. - Esetleg lehet róla szó.
- Fasza! Ha jössz, legközelebb hagylak nyerni - kacsintottam rá.
- Hm...még meggondolom.
Már nagyon mehetnékje volt, úgyhogy nem tartottam vissza. Ezzel az edzős témával kicsit belenyúltam a rosszba. Ha nem hozom fel, talán még maradt volna. Bár elég nyúzott volt már... Lehet azért nem kaptam most semmit búcsúzáskor. Remélem, hogy csak azért.

- Haver, te kémkedsz utánam?
Füves egyszercsak megjelent, pechemre pont a hátam mögött. Még Jaanát néztem, ahogy elsétál, erre ez a barom egyszerűen mögém állt és mint egy kibaszott horrorfilmben, a fülembe suttogott.
- Baszd meg, a szart is kiijeszted belőlem! - mérgelődtem, amin persze csak röhögött.
- Rossz a lelkiismereted kis Räikko? Hm, vajon miért?
- Ezt te mondod, baszd meg?! Az előbb hová tűntél?
- Kerestél? Megtaláltál! - tárta szét a karjait vigyorogva. Nem tudtam eldönteni, hogy be van állva vagy tényleg ennyire élvezi, hogy csesztethet.
- Ki volt az a szöszi veled? - kérdeztem rá, hátha végre megkomolyodik. Kár volt.
- Komolyan ezt kérdezed, mikor az előbb egy bombanővel futkorásztál? Ejj, ne legyél telhetetlen, haver!
- Ne baromkodj már! Mi a faszért itt üzletelsz? Sosem jössz ki idáig...
- Randim volt - mondta büszkén vigyorogva. - El se hinnéd kivel....
- Na ne kamuzz, ki volt az!
- Öcskös... Asszed elmondom neked azok után, hogy azt hallom, kíméletlenül zabálod egymás után a jobbnál jobb nőket? Még a végén rárepülsz az enyémre is.
Ez meg mi a faszról beszél? Összeráncoltam a homlokomat.
- Ezt meg ki mondta?
- Áh, Räikko, mindig annyit kérdezel... Pedig tudod, hogy nem mondhatok semmit.
Eddig bírtam a játszmáit.
- Füves, ne szórakozz velem, mon....
- Lazíts már öcskös, mi bajod? - Két kézzel megrázott a vállaimnál fogva, mintha dilis lennék. - Totál feszkós vagy. Adjak valamit?
- Itt?
- Bújjunk el a bokorban, vagy mi? Azt inkább nem veled csinálnám, haver....
Ez a köcsög drogos teljesen hülyének néz.
- Figyu, pont van nálam abból, amit múltkor adtam. Pici tabletta pokoli erővel. Beveszed, lelazulsz és elfelejted, hogy láttál, okés?
- Ja, szóval ez az ára? Kussolnom kell?
Nagyokat bólogatott. A kapucni mozgott együtt a fejével.
- Tudod te, okos srác vagy! - csapkodta meg a vállamat. - Na, kell? Jól jön majd az esti csapatáshoz.
- He? Buli lesz? Te is mész, vagy mi?
- Öcskös, én maximum majd egy másik dimenzióban csapom ki magamat. Ideje visszavonulnom.
- Akkor meg honnan tudsz róla?
- Hallottam ezt-azt - vont vállat. Persze, mire is számítottam. Soha a büdös életben nem mond el semmit... Óvatosan előkotort a zsebéből egy kis zacskót, amit gyorsan a kezembe nyomott. - Mind a tiéd, csak pofa be! Felőlem el is osztogathatod, szeretni fogják, mint a cukrot.
- Ööö...jó. - Nem tudtam mit mondani. Nem tudtam semmilyen buliról.
- Legközelebb már fizetsz, Räikkönen, ugye tudod? - mondta, még mielőtt ott hagyott volna. - Aztán sok sikert azzal a szőke pipivel!

Öt perc sem telt el, máris megértettem mindent.

10kor nálam Kimster...pia bagó csajok lesznek :D ha nem jösz szét szivatlak hétvégén a lelátóról :P

Eh, ki mástól jöhetett volna ez a kurva nagy fenyegetés, mint az őrült amerikai haveromtól. Nem hiszem el, hogy már megint bulit csinál. Ennek lételeme a bebaszás...

De persze elmentem. Hogy a viharba ne!? Most az egyszer rohadtul ráérek. És különben is, nincs is jobb, mint egy jó buli után végigaludni a napot. Csak a másnap nem hiányzik, de néha azt is be kell vállalni, na.

Anyámat azért nem volt könnyű levakarni magamról. Mert hétvégén már itt a bajnokság, de a vizsgára se tanulok semmit és ne bulizzak már hétközben....ajj már, mindig ugyanaz a duma. Össze is kaptunk megint, amibe még a mostanában mindig engem basztató bátyám is beszállt, szóval állt a balhé, mikor elhúztam. Még egy ok, hogy kieresszem a gőzt ma este.

Útközben dobtam egy SMS-t Jaanának, próba szerencse alapon.

Buli lesz egy havernál nem jössz? Beugrok érted ha van kedved...

Jól elvoltunk ma is, szóval miért ne? Hátha nem unja még a pofámat. Ez még nem zaklatás...
Egy jó darabig nem válaszolt. Biztos kajált, vagy valami. Már rég felszálltam a buszra és zötyögtem a belvárosba, amikor végre rezgett a teló:

Jó lenne, de nem bulizok verseny előtt. Azért köszi, jófej vagy :)

Ahh, hát persze. Most komolyan, mire számítottam? Már az is fura volt, hogy legutóbb eljött. Nem tudom, hogy Aleksi hogy tudta elrángatni. Lehet, hogy most is csak azért passzolja, mert parázik, hogy megint letámadom részegen. Talán most már nem ellenkezne annyira...

- Räikkönen! - hallottam meg a nevemet. Kicsit elbambultam, de erre megrezzentem.
Felnéztem: a mindig dögös Isabel huppant le mellém az ülésre egy nagy sporttáskával.
- Ööö...szia! Hát te? - érdeklődtem meglepetten. Rövid időn belül másodjára méltóztatott észrevenni, de nem is tudtam, hogy akkora haverok vagyunk, hogy már sulin kívül is hozzám tud szólni.
- Edzettem, mint láthatod is - mutatott végig magán. 
Ja igen, edzőcuccban volt, csak épp nem azt figyeltem. De most hogy már beszólt, muszáj volt végignéznem rajta. Kicsit izzadtan is brutál szexi volt, főleg a kék szemeivel, amik még a sötét buszban is virítottak.
- Most? Este? Nincs suli, miért ilyenkor?
- Nappal nem lóghatok be a csarnokba, te idióta! - szólt le lenézően. - Így is adnom kellett egy tízest a portásnak, hogy az edzőterem kulcsát is odaadja.
- Mi a fasz? Beengedett?
- Persze! - Úgy nézett rám, mintha teljesen hülye lennék. - Egy kicsit bedobtam magamat, de azért nem kellett könyörögni.
- Ja, hát neked könnyű... - Pff, ki tudna ellenállni Isabelnek?
- Nem csak én, mindenki ezt csinálja, te barom! - közölte felháborodva. - Ha már miénk a hazai pálya, ki kell használni.
Ja szóval az összes csaj bejár a csarnokba edzeni, pedig meg van tiltva, hogy bárki a jégre menjen?
- Ööö...hát nekem eszembe se jutott ez. Örülök, hogy végre nincs edzés.
- Lusta disznók vagytok, ti pasik! - fintorgott. - Jó persze, nálatok nem kérdés, hogy ki fog nyerni, de mi szokás szerint vérre megyünk majd...
- Áh, kösz, hogy ennyire hiszel bennünk! - vigyorodtam el.
- Nyilván nem rátok gondoltam. Nektek eszetekbe se jut stikában edzeni...
Hát tényleg nem. Tök biztos, hogy egyik csapattársam se pazarolná erre az idejét, ha végre el vagyunk engedve. Meg akarjuk nyerni a bajnokságot, de már készültünk eleget, most csak rá kell pihenni. Edző bá is megmondta, bár nem sok választása volt...
- És hogy csináljátok? Letoljátok a bugyit és már mehettek is?
- Ha nem buszon lennénk, most pofán vágnálak, te szexista állat! - villantotta rám a szemeit.
- Aha, szóval akkor ráijesztesz. Hatásos - bókoltam, amitől máris jobban érezte magát.
- Semmi extra, csak szépen kell nézni és megígérni, hogy mindent úgy hagyok ott, ahogy volt. Nem enged be sok időre, de azt jól kihasználom.
Ahogy így beszélt erről, megpattant valami a fejemben. Már nem is hallottam, mit mondott még, csak ezen kattogott az agyam. El is mosolyodtam és elővettem a telómat.

Akkor majd korizunk. Erre nem mondhatsz nemet szivi!

- Hé...kinek írsz? - hajolt közelebb Is. Meg is csapott rögtön a parfümje illata, amiből nem spórolt edzés után, az tuti. Kicsit be is kábultam tőle, annyira tömény volt, de baromi jó is.

- Mmm...senkinek.

- Na nézz hülyének! Ki ez a szivi? Új csajod van, Räikkönen? - faggatott erőszakosan. - Azt hittem rám pályázol, most hogy azzal a hisztis picsával szakítottatok.

Na ezen rendesen meglepődtem. Nem is tudtam mit mondani rá hirtelen.

- Na mondd már, ki az! - erőltette tovább a kérdést.
- Hát egy...csaj - böktem ki. Ez igen, ki gondolta volna?
- Na ne bassz! - forgatta a szemeit. - Úgyis megtudom. Ha korizik, akkor meg pláne... Ha egyáltalán még élni fog, mert Kiira tuti kinyiffantja.
- Ehh, dehogy... Már rég mással szexel.
- Hát mostanában nem hiszem, hogy bárkivel is szexel, mert egy kiéhezett szukának látszik.
Most erre mit mondjak? Leszarom?!
- Te viszont nem úgy nézel ki, mintha annyira hiányozna... - fixírozta a fejemet.
- Nem hát... Örülök, hogy megszabadultam tőle - nevettem. Oké, ez kicsit erős volt, de így van.
- Pedig azt terjeszti, hogy ő dobott, mert már nem kellettél neki. Mindig is egy hazug csitri marad... Mindenki tudja, hogy az új szöszi miatt szakítottatok.
Na erre felkaptam a fejemet. Mi van?
- Ki mondta ezt?
- A csajok...mittudomén. És kábé mindenki hallotta, amikor összebalhéztatok a szponzorbulin.
Baszki, mintha ezer éve lett volna.
- Hát ja, az szarul sült el...
- Szóval igaz? Tényleg rámentél az új csajra?
- Mi a faszért vagy ennyire kíváncsi? - kérdeztem vissza szórakozottan.
- Áh, szóval igen... Tudtam én! - bólogatott maga elé győztes mosollyal. - Most is hozzá mész?
- Nem...
- Akkor? Carterhez? - kérdezgetett tovább.
Fura, hogy ennyire érdeklem, kábé soha nem szólt hozzám eddig. Na mindegy.
- Ja. Te is jössz majd?
- Áh, most kihagyom. Hétköznap van és hétvégén verseny.
- Mintha te nem buliznál akármikor... - nevettem.
Ő is elmosolyodott, úgy, mint aki épp most bukott le.
- De most komolyan kell vennem ezt...az excsajod és az új csajod is elég jó, szóval nem bulizhatom szét magamat, amíg a két szorgalmas kis szőkeség éjjel is nyújt....
- Nyújthatsz úgy is, hogy közben jól érzed magadat... - célozgattam. Vette is a poént.
- Hm, nem rossz ajánlat, Räikkönen. Még meggondolom. Majd írok egy ilyen cuki üzenetet, mint te - mutatott a mobilomra. Én is ránéztem, láttam, hogy villog az új SMS felirat, de csak azért se néztem meg. Isabel még azt is kilesné és akkor nem állna le a basztatással.
- Asszem egész éjjel fent leszek, szóval ráérek - mentem bele a játékba. Úgyis csak hülyéskedik, soha az életben nem dughatnám meg, azért nem adja magát akárkinek. Sajnos...pedig egész éjjel bírnám vele, amilyen tüzes csaj. És már el is kezdtem fantáziálni róla...
Az sem segített, hogy egészen közel hajolt és a fülembe kezdett sutyorogni.
- Szeretnéd, ha alattad izzadnék, mi? Asszem tovább tartana, mint bármilyen buli..
Hát ezt nem kellett volna. Amúgy is az egekben van már a libidóm, erre ezt csinálja...
Épp megállt a busz, mire Isabel felnézett és rájött, hogy le kéne szállnia. Össze is szedte a cuccát és odaállt az ajtóhoz, de mielőtt kiment volna, még azért jó hangosan odaszólt:
- Most jut eszembe...még mindig olyan rémesen nyálasan smárolsz?
Na jó, ez már övön aluli volt. De legalább emlékszik arra, hogy ha a bugyijában nem is, de a szájában már jártam. Pedig nem most volt...
Még pont láttam, ahogy megkerüli a buszt és átmegy a zebrán. Atyaég, az a segg! Sok mindent el tudok képzelni vele...vagy inkább benne. Fú, nem tudom meddig bírom még szex nélkül...
El kellett terelnem a figyelmemet, úgyhogy elővettem a mobilomat. Rövid, de jó választ kaptam:

Alig várom :)

Késtem a buliból, mert véletlenül egy megállóval többet mentem. Nem is gáz, rám fért egy kis hideg levegő, Isabel kicsit feltüzelt. Még jó hogy nem jön Carterhez, lehet hogy elszabadulna valami, aminek nem kéne...
- Haveeeer, csak most jössz? Már megittunk egy pár litert - rohant le azonnal már kicsit részeges barátom az ajtóban. Fél kézzel a nyakamba kapaszkodott, így megcsapott a piaszaga.

- Érzem...
- Na gyere, barátom. Be kell mutatnom neked valakit.
Két tenyerével a hátamon tolt előre, de azért menet közben lepacsiztam az ismerős arcokkal. A csapatom nagy része itt volt. Naná, mi nem vagyunk puhapöcsök, a bajnokság előtt is bulizunk, ha kell.
- Szóóóvaaaal....ő itt Sofi - jelentette ki jó hangosan Carter. Egy alacsony szőke lány előtt állított meg, aki hatalmas mosolyt villantott ránk. Én meg azonnal elröhögtem magamat.
- Te idióta, már ismerem őt....
- Mi? - tágultak ki a haverom szemei. - Ugye nem fekt....
- Ott voltam a randitokon, rémlik? Elrángattál, te szarházi! - magyaráztam meg gyorsan, mielőtt még megvádol azzal, hogy nekem előbb volt meg a csaj, mint neki. Volt már ilyen esetünk és nem csipázta...
- Ááh, Kimi! - ismert fel végre a kiscsaj. Hát...nem az ész sugárzik belőle, azt már tudom. - Képzeld, annyira jól sikerült az a randi, hogy Carter és én összejö...
- Összejárunk, lógunk, tudod hogy megy ez... - vágott közbe Carter, miközben nagy hévvel átkarolta a csajt, aki még mindig úgy vigyorgott, mint egy Barbie.
Gyanúsak voltak, de inkább rájuk hagytam a dolgot.
- Na az...fasza - Nem tudtam mit mondjak... - Iszunk végre?
Nem kellett kétszer kérdezni. Sőt, Carter le is baszott, hogy egyáltalán megkérdeztem.

- Szóval akkor ti most jártok, vagy mi? - érdeklődtem már a konyhában, miután megdobott egy sörrel.
- Ááháháhá, Kimster, hát ismersz, nem? Dehogyis! - nevetgélt zavartan. De nem ment neki a hazudozás. - Hát baszki, nem tudom mi van, de ez a csaj nagyon ott van a szeren. Bomba kis test, csupa cukiság és fogadok, hogy az ágyban meg egy vadmacska - mondta izgatottan, a végén még a levegőbe is belekarmolt, mint egy macska.
- Mi a fasz? Még nem dugtad meg?
- Hát...izé...nem adja magát valami könnyen - vakarta a fejét. - De már csak idő kérdése a dolog, sőőőt talán már csak órák kérdése... - kacsintott. - Fú, de nem tudom, hogy tudom majd kirugdosni az ágyból reggel. Olyan aranyosan tud nézni...
- Haver, te totál belezúgtál... - mondtam ki, mire ő ijedten megrázkódott, mintha azt jelentettem volna be, hogy holnap eljönnek érte az ufók. - Holnap reggel már azt mondod rá, hogy ba-rát-nő - folytattam vigyorogva, amitől teljesen kikészült.
- Ba...bará...áh, ki sem tudom mondani! - röhögött. Na ja, sosem mondta még ki sem ezt, sem a kapcsolat szót. Retteg tőle, mintha valami betegség lenne. - Ez az én igazi szerelmem, amióta csak betettem a lábam ebbe a rohadt országba - mondta tök elborultan, majd nyálasan lesmárolt egy üveg vodkát. Asszem elleszünk ma este is.

Nem voltunk túl sokan, de nem is hiányzott a tömeg. Voltak, akiket nem is ismertem. Nem tudom Carter hogy és egyáltalán miért spanol ennyi emberrel. Nekem elég az a pár, akikkel hokizok vagy egy suliba járunk. Így is mire mindenkivel ittam egy kört, már lehúztam jó pár poharat. De azért voltak nálam részegebbek is. Még Mikael is eléggé szétcsúszott.
- Haver, kurva szarul nézel ki! - veregettem hátba nevetve. Annyira nem díjazta: olyan pofát vágott, mint aki mindjárt odarókázik a lábamra.
- Lesz ez rosszabb is, nyugi - mondta. Az asztalon ült és a tenyereivel támasztotta a fejét.
- Már így is tízszer többet ittál, mint szoktál, ne röhögtess!
- Szarom le, ma még téged is lekörözlek - motyogta maga elé.
Rögtön tudtam, hogy akkor valami gebasz van, Mika nem szokott ilyen lenni. Főleg nem ennyire részeg...
- Mi a gáz?
- Áh... - Nem nagyon akaródzott neki elmondani, de addig basztattam, amíg ki nem nyögött valamit. - Nem vagyok kíváncsi az "én megmondtam" szövegedre, kösz.
- Áhá, vágom...Eliina?
Nem válaszolt, de mivel rám se bagózott és továbbra is mogorván nézett ki a világból, tudtam, hogy betaláltam.
- Hallod, szard le, az egy ribanc. Mondtam, hogy csak kihasznál.
Nem mondott rá semmit, csak morgott, mint egy sértődött kutya.
- Ne bassz már, te se hitted el, hogy életed nője, ugye?
Erre még nagyobbat morgott. Alig tudtam visszatartani a röhögést. Kezdett vicces lenni a szitu.
- Hé, van még páros koris csaj, akit megdughatsz...
- Ja, mer' az ilyen egyszerű. Neked igen, de nem te vagyok! - förmedt rám, mintha valami rosszat mondtam volna. - Ez a csaj végre megvolt, érted? Végre összejött valami, erre... Tényleg az, egy ribanc, mert az akar lenni.
- Haver, eddig is az volt. Talán csak nekem nem volt még meg...
- Na, legalább ezt a kört én nyertem - röhögött. - De baszd meg, én nem csak szexelni akartam vele. Persze, az is kurva jó volt, de elmentem vele vásárolni...érted....vásárolni. Nem tudom, mit kúrtam el.
- Semmit. Nem bírja ki egy farokkal, ennyi.
Nem tudom, miért kombinálja túl. Nemhogy örülne, hogy megszabadult tőle.
- De baszki, egy normális csaj sincs ebben a rohadt városban? Mindenkinek olyan kell, mint te meg Aleksi?
- Mi az, hogy olyan? - Azért ez kicsit erős volt.
- Már bocs, haver, de te vagy az egyik legnagyobb bunkó köcsög, akit ismerek. És nem tegnap óta.
Ezen mindketten csak nevettünk.
- Komolyan, csak kúrogattad Kiirát... Még a szülei is utáltak, mint a szart.
Megint elnevettem magamat. Hát tény, hogy a Korpi család nem volt oda értem, de fordítva sem.
- És a végén neki is elege lett belőlem - mosolyogtam.
- Nem hittem volna, hogy ilyen sokáig bírja veled.
- Én se, hogy én el tudom viselni eddig - nevettem. - És tessék, azóta már Playboy is megdöntötte. Érdekel? Nem.
- Ja, mer' már neked is megvan a következő áldozat - vigyorodott el.
Nem is nagyon tudtam, és nem is akartam letagadni.
- Ennyi. Te is szedj össze valakit és megint minden fasza lesz.
- Hát baszki...inkább nem. Elég volt ez is. Ennyi, kész, lemondtam a csajokról - tárta szét a karját. - Maradok a hokinál, abban legalább jó vagyok.
- Na baszd, ezt tényleg ki merted mondani úgy, hogy itt ülök melletted? - basztattam. Úgy se sértődik meg, állandóan ezzel szívjuk egymás vérét.
- Ehhh, nem is tudom ki tett be múltkor a sarokba, amikor posztcsere volt - vágott vissza. Ez az, visszatért a fiú!
- Én a helyedben most is otthon ütögetnék, ha nem akarsz beégni hétvégén mögöttem.
- Faszt, ma iszok. Befejezem, amit elkezdtem - Felemelte a vodkás poharát és hunyorogva elkezdte vizslatni. - Már úgyis mindegy, kurva másnapos leszek...
Nevetve bólogattam. Én is erre a sorsra fogok jutni, főleg ha... Eszembe jutott Füves haverom ingyen ajándéka a zsebemben. Benyúltam és kivettem pár szemet.
- Na ne már Kimster.... - fintorodott el Mikael, mintha valami rohadó szenyót húztam volna ki a zsebemből.
- Nyugi, ez csak egy kicsit feldob és kész...
Nem kérdezte meg, hogy honnan van, mert úgyis tudja, hogy néha kapok Füvestől.
- Adj! - nyújtotta ki a markát.
- Mi? Komoly? Te? - Azért kicsit mellbe vágott, Mik sosem drogozik.
- Már mindegy, nem? - nevetett fel. - Ma kioffolom magamat, amíg még lehet.
- Legközelebb már csak a döntő után baszunk be.
- Az tuti. Na add már!
Egyszerre dobtuk be a kis bogyókat, majd leöblítettük egy jó vodkával. Mik máris vigyorogni kezdett, pedig még tuti, hogy nem ütött be nála. Legalább már nem kesereg a ribanc miatt. Úgyis untam már ezt a témát. Megmondtam, hogy ez lesz.

A sok vodka nem kímélte a húgyhólyagomat, mentem is üríteni. Még javában locsoltam, amikor valaki rám nyitotta a klotyó ajtaját.
- Hopp...bocs! - mondta egy csajhang.
Már csukta volna vissza az ajtót, amikor utánaszóltam.
- Bocs, csőtörés van...mindjárt vége, asszem...
- Ööö...helló Kimi! - köszönt, ebből pedig rájöttem, hogy ismerős ez a hang.
Meg is fordultam, már amennyire tudtam. A recepciós csaj állt a küszöbön. Kicsit meglepődtem, de ahogy látom, ő is. Hát megint összefutottunk, és milyen érdekes helyen...
Épphogy rá tudtam nézni, mert még mindig sugárban hugyoztam és nem akartam felmosni Carter budiját. Visszafordultam és megsürgettem a dolgot.
- Ööö...egy perc. Megvárhatod.
- Hát köszi, ez kedves tőled - kuncogott. Amúgy se tűnt úgy, mintha el akarna menni.
Végeztem, felhúztam a sliccemet, aztán megfordultam és láttam, hogy karba tett kézzel áll, nekidőlve az ajtófélfának. Még mindig mosolygott ezen a gázos szitun.
- Meg akarsz várni, vagy mi? - kérdezte, mert még nem mozdultam meg.
- Nem is láttalak eddig...
- Nem csodálom, ha ilyen sokáig tart nálad egy pisiszünet - poénkodott.
- Ha leiszod magad, te se úszod meg... - figyelmeztettem.
- Az nem fog megtörténni - mondta mosolyogva, de azért már sietett a klotyó felé. Én még ott álltam az ajtó előtt, amikor ő már húzta volna le a szoknyáját. Ja, mert abban volt. - Na, kimennél már végre?
- Te is itt vártál... Úgy lenne fair, ha én is itt állnék - vigyorodtam el, aztán ugyanúgy beálltam, mint ő az előbb. Nem díjazta az ötletet, megállt a szoknyalehúzásban. - Én most már tudok várni... - közöltem gonoszkodva.
Biztos eszébe jutott, hogy neki van sürgős dolga, mert lefagyott a mosoly a fejéről és most már két kézzel próbált kituszkolni az ajtón. Na jó, hagytam neki, de csak mert olyan keményen próbálkozott.

Nem gondoltam volna róla, hogy ő jár bulizni. Biztos megint csak a barátnője testőrjeként jött, mert parázik, hogy a kiscsaj ma nem ússza meg szex nélkül. Szerintem biztos nem. Carter már most be volt indulva. Ahogy beértem a nappaliba, azt láttam, hogy a kanapén fetreng, átkarolja a kis szőkét és közben a nyakát nyalogatja, amin a csaj nevetgél. Nem tudja, hogy ez már az előjáték...
- Azt hittem, már lehúztad magad! - vert vállba hirtelen Reijo, aki persze már most totál részeg volt. - Kimaradtál egy kör rövidből, úgyhogy pótold, öreg!
Nem volt mit tenni, le kellett húznom. De ennél több kell, hogy elszálljak. Még a bogyó sem ütött be nagyon.
- Hé, ez meg mi?
Hoppá. Elég volt rágondolnom, a kis pirulák máris kirepültek a zsebemből, amikor ledobtam magam egy üres kanapéra egy sörrel a kezemben. Reijo persze rögtön kiszúrta. Nem is várta meg, amíg válaszolok, felmarkolta az egészet és a levegőbe dobta.
- Aki kapja, marha! - ordította, aztán nyitott szájjal próbálta elkapni a szemeket.
Páran még pont elég részegek voltak ahhoz, hogy belemenjenek a játékba. Lukas és egy random csávó sikeresen össze is fejeltek. Alig bírtuk abbahagyni a röhögést. Luka sem, pedig ő járt szarabbul, folyt a vér a fejéből. Az a pár lány, aki itt volt, sikongatni kezdett. Kivéve Hanna, aki épp ekkor jött ki a budiból.
- Mit röhögsz?! Vérzel, te idióta! - szólt be neki rögtön.
- Hagyjad má', nem fog belehalni! - kiabálta neki valaki.
De úgy látszik nem hallotta meg, mert visszament a wc-be és egy guriga papírral jött ki megint. Egyenesen Lukashoz ment, aki azt se tudta sírjon vagy nevessen.
- Ne má', hogy budipapírt nyomsz a fejembe, te csaj!
- Ömlik a vér a fejedből, jó reggelt! Ha nem állítjuk el, 5 perc és elájulsz, nem baj?
- Amúgy is full részeg, nem mindegy? - röhögött tovább Reijo.
- Most komolyan, ti csak röhögtök, miközben a haverotok mindjárt elvérzik itt?
- Jaaaj, mindjárt elvérzik! - utánozta jajgatva Luka másik haverja.
- Csajszikám, ez a barom itt egy jégkorongos... - mutogatott rá Mika, aki majdnem olyan részeg volt, ezért már inkább belekapaszkodott a srácba. - Szerinted nem vérzett még soha?
- Ja, csomószor beverték már a képét...
- Hallod...még tőlünk is kapott párat - dicsekedett Reijo.
- Ja...ja....bírom a strapát - szólalt meg végre a sebesült is, igaz kicsit szédelegve.
Én csak röhögve néztem az egészet. Kicsit de ja vú. Jaana múltkor ugyanitt azon parázott, hogy Reijo kiköpte a belét, mert összekevert minden szart. Vagy valami ilyesmi. Most is biztos azt csinálná, mint Hanna. Aki most épp úgy döntött, hogy leül mellém.
- Na mi van, feladod?
- Ha meg akar halni, hát csak tessék!
- Ápoló is vagy néha? - poénkodtam, hátha kicsit leenged végre.
- Nagyon vicces....
- Pedig a szoknya nem áll szarul - néztem lejjebb. Egész jó lábai vannak...
Amikor visszanéztem rá, már mosolygott. Smink is van rajta. Jé.
- Kicsípted magad a klotyón?
- Ööö...nem. Így jöttem be, ha nem tűnt volna fel - mondta, miközben elég fura fejet vágott.
- Ja bocs, el voltam foglalva a célzással.
- Utána meg azzal, hogy vártad, mikor tolom le a bugyit, mi? - húzta fel a szemöldökét.
Hoppá. Lebuktam?!
- Hát ja, de valaki nem volt elég bevállalós - vágtam vissza.
- Én még nem is ittam - védekezett. Hah, mintha ez mentség lenne.
- Vodka?
- Sör?
- Azt hittem bulizni akarsz...
- Na jó.
- Azt hittem ennél keményebb leszel - nevettem.
- A haverod azt mondta, csak akkor jöhetek, ha iszok is, szóval...
- Én is ezt mondom. Na hozok valamit, mert kiszáradsz.
- Azt nem mondta, hogy ki is szolgálnak - mosolygott. - Jó érzés, ha más ugrál helyettem.
Elkényelmesedett a kanapén, mint akinek annyira jó dolga van. Én meg pincérkedek, vagy mi a fasz.
- Hé, van még sör? - állt elém egy random arc.
- Fasz tudja, miért tőlem kérdezed?
- Nem a tiéd a kecó? - Kicsit be volt már állva a srác. Megbocsátottam neki.
- Öööö...nem.
Már kerestem a vodkát, de még mindig nem akadt le rólam.
- Hé, láttam a csajodat...a parkban...
Nem tudja hol lakok, de a "csajomat" vágja. Ki ez, he?!
- Nincs csajom.
- Haver, rossz csávónak passzoltad le...
- Ehh, még te is megdughatod, nem válogat...
- Mit szed, hogy ilyen jó bőr? Nekem is kell belőle....mondjuk most! - És elröhögte magát. Lehet, hogy nem is kell semmi, már így se nézett ki jól.

Ott is hagytam a francba. Mire visszamentem a nappaliba, Mikael szó szerint belém jött. A vodkás poharaknak majdnem annyi is lett.
- Hééé tudod mit? Felhívom azt a ribancot... - állt elő a legesleggázabb ötlettel, amit ma este kitalálhatott. Részeg, idióta, ráadásul átment picsába.
- Mi a faszért?
- Felhívom...és...ésssss megmondo' neki, hogy kap...ja be...másét! - jelentette ki nagy hévvel. Kicsit sem nézett ki gázul, á, nem... - És tudod mit? Lesza...rom nagy ívbőőőől. Hétvégén....lealázunk mindenkit. És utána....utánnnna meg annyi nőm lesz, hogy azt se tudom, melyikkel kezdjem...melyiket dugjam meg előbb, hahahaha - vázolta fel a tervét. Hát. Még be is jöhet neki.
- Ez a beszéd, haver! - veregettem meg a hátát. Annyira nem volt jó ötlet, majdnem elhányta magát. - Hé, neked is jutott a bogyóból?
- Naná! Bevettem vagy...hármat-négyet...asszem...ja.
- Tényleg? Kicsit se látszik. - Nem a szart nem...
- Komoly? - kerekedtek ki a szemei. Amúgy se voltak túl kicsik. - Baszki...akkor valamit jól csinálok.
- Te mindent jól csinálsz, tesó! - röhögtem. Azt is elhinné, ha azt mondanám, hogy csaj lett belőle.
De jó ennyire lazán látni öreg barátomat. Ki kéne hozni belőle a maxot. - Hé, dögös szőke három méterre...
- Hol? - forgolódott. Megint röhögnöm kellett. Azt hittem elege van a csajokból. - Az...az a...baaaszki, mekkora didkók!
- Ja.
- Fú, nem rossz, nem rossz. De...baszki...félek, hogy lerókázom.
Megint nevetnem kellett. Mika egyszerűen akkora balek részegen, nem lehet überelni.
- Akkor ne piálj többet, haver. Neked már ennyi is sok.
- Na ne bassz má'! Igyunk! - mordult rám, aztán simán kivette a kezemből az egyik vodkás poharat és beleöntötte a szájába az egész löttyöt. - Na...mire vársz? Húzd már le....
- Igenis, főnök! - engedelmeskedtem. Nekem már nem annyira ritka dolog ez. Hehe.
- Fú...kibaszottul....kibaszott másnapos leszek, ugye? - Úgy nézett rám, mint aki mindjárt kidobja a taccsot. Kicsit hátrébb is léptem, nem akartam, hogy a cipőm bánja.
- Kibaszottnál is jobban - nevettem, aztán elvettem tőle a poharat. Most mehetek vissza megtölteni.
- Asszem ürítek...egy nagyot - Ő meg egyenesen a budi felé indult. Pont a dögös szöszi után. Lehet, hogy duplán is üríthet. Szurkolok neki.

Visszamentem a konyhába még egy kör vodkát tölteni. A srác, aki azt se tudta ki vagyok, de még a saját nevét se, már a konyhaasztalon feküdt. Voltak páran körülötte, de leszarták, épp el voltak foglalva azzal, hogy gigamega emeletes szenyókat gyártsanak. A buli bent is kezdett eldurvulni. Néhány srác 'kicsi a rakást' játszott, Lukas már bekötött fejjel húzta le egymás után a feleseket, hogy ne fájjon neki annyira, Reijo pedig megint kotyvasztással próbálta befűzni a csajokat. Már akit nem vittek szobára, mert már elég részegek voltak hozzá. Csak a szokásos Carter-féle buli.

Hanna még mindig a kanapén ült és valamin nagyon nevettek a szöszi barátnőjével és amerikai haverommal, akik szinte összeragadtak. Leültem a harmadik kerék mellé.
- Na végre! Már kezdtem kiszáradni - szólalt meg gonoszkodva, amikor elvette a poharat, amit neki hoztam. Az utolsók közül mentettem meg ezeket.
- Hosszú volt az út idáig, na...
- Ja, fogadjunk nem bírtad ki és megittad félúton... - folytatta a heccelést.
- Áh, nem vagyok én olyan... - legyintettem, de nem tudtam nem vigyorogni.
- A haverod épp most mesélt egy jó kis sztorit rólad, szóval ne kamuzz, jó?
Carterre néztem, aki ártatlan fejet vágott.
- Nyugi, nem azt...
- Milyen azt? - kíváncsiskodott az ölében ülő szöszi.
- Igen, most már hallani akarjuk - biztatta Hanna is.
Szuggeráltam a srácot, hogy nehogy kinyissa a pofáját. De nem tette meg ezt a szívességet.
- Csajok, ti ehhez még nem ittatok eleget - mondta végül, aztán mielőtt még visszavágtak volna, megkínálta őket sörrel. - Húzzatok bele, akkor talán megered a nyelve ennek a pöcsnek.
- A te faszod fog megeredni mindjárt, ahogy elnézlek... - vágtam vissza. Fogadni mertem volna, hogy már áll a cövek, annyit fészkelődött a csaj az ölében.
- Irigykedsz, mert az én nőm itt van, a tiéd meg lepasszolt?
Na jó, ez övön aluli volt.
- Tényleg, hol van a korislány? - kérdezte Hanna. Fasza. Már csak ez hiányzott.
- Mit t'om én?!
- Lehet vissza sem mer jönni ide a múltkori buli után... - nevetett Carter.
- Miért, mi történt? - kíváncsiskodtak megint a csajok.
- Hallod, haver, befogod vagy befogjam?
- No para Kims, tudod...ami itt történik, az itt is marad - kacsintott a fogkrémreklámos vigyorával.
- Húha...mikből maradtunk ki... - nézett össze a két lány, aztán Hanna felém fordult, mintha várná, hogy majd én szépen elmesélem. A faszt, nem lesz itt estimese.
Ittam a vodkámból, a csaj meg utánzott. Pont egyszerre fejeztük be, mire mosolyogni kezdett.

- Most ezt miért?!
- Tartom a lépést...asszem - kuncogott.
Erre én is elmosolyodtam.
- Ma nincs meló, recepciós kisasszony?
- Hál'istennek, ma megúsztam. - Nagyot sóhajtott, mintha már ezer éve nem lett volna szabadnapja. - És nem mondhattam nemet erre a bulira.
- Majd reggel megbánod...
- Remélem nem kell...
- Eddig jó vagy, ettől még tuti nem leszel másnapos - mutattam a félig telt poharára.
Nem is kellett több biztatás neki, legurította a maradékot is. Utána kicsit fintorgott, de elég büszke volt magára.
- Nem sokszor iszol, mi?
- Se időm, se kedvem nincs hozzá, szóval nem nagyon.
- De most nagyon megjött a kedved...
- Ma jól akarom érezni magamat - mosolygott. Aztán oldalra nézett, mert mellette Carterék már egymás torkában mászkáltak és közben folyton lökdösték. - Hát...legalább úgy, mint ők.
- Haver, már most bűzlesz a szextől... - szóltam a srácnak.
- Ja, menjetek már szobára! - noszogatta őket Hanna is.
De nem is figyeltek ránk, annyira benne voltak már egymásban. Vagyis majdnem...
- Sofi teljesen meghülyült - forgatta a szemét a barátnője.
Ahogy így elnéztem őket, a csaj tényleg totál belezúghatott Cartba: rámászott, simogatta a haját meg az arcát...de látszott, hogy nem egy ribanc. Nem az jött le abból, ahogy a haveromhoz dörgölőzött.
Nem stíröltem őket tovább, túl nyálasan csinálták. Inkább vodkáztam, még rám fért.
- Jaana nem tudott eljönni? - kérdezte váratlanul Hanna. Megint.
- Ööö...nem t'om - rántottam meg a vállamat. Nem is jutott eszembe idáig. Kár, hogy nincs itt. - M'ér'?
- Hát...azt hittem együtt vagytok.
- Ehh, nem... - Már kezdem unni, hogy mindenki ezt hiszi. Kár, hogy nem igaz.
- Pedig szép csaj.
- Hát ja.
- És nem hülye...mint itt kábé minden liba - nézett körbe a nappaliban. Egy csaj épp lemélytorkozott egy üveget, amit az egyik srác tartott a szájába. Hát, ebben is igaza van.
- Te sem vagy hülye.
- Köszi, ez aztán tényleg nagy bók! - nevetett fel.
- Azt is mondtam, hogy jól nézel ki, rémlik?
- Tényleg? - Totál meglepett fejet vágott. - Ja, a wc-ben? Bocs, akkor pont nem arra figyeltem.
- Hát én is másra figyeltem volna, ha nem zavarsz ki - vigyorodtam el.
Már nyitotta a száját a válaszra, de a barátnője pont oldalba könyökölte, miközben újabb smárparti kezdődött mellettünk. Hanna elhajolt, de így meg nekem dőlt egy pillanatra. Hm, jó illata van.
- Bocs! - szabadkozott gyorsan. A lába még az enyémhez ért, de gyorsan el is húzta. Totál zavarba jött, csak nem t'om mitől. - Halljátok, most már tényleg menjetek szobára....
Carter végre lecuppant Sofi szájáról.
- Halljátok, so sorry, de ott már akcióznak.
- Hallod, az a te szobád! Rúgd ki őket, és kész! - szálltam be én is.
- Hallod, haver, hülye lennék...fizettek azért, hogy ott dugjanak, vágod?
Na ez még nekem is új volt.
- Hát...asszem tényleg jobb, ha minden ami itt történik, itt marad - nevetett Hanna, miután kicsit magához tért a meglepetéstől.
- Kimster, mehetsz a teraszra csajozni, ha ennyire nem bírsz magaddal!
- Megyek is - álltam fel. Nem akartam tovább nézni ezt a soft pornót. - Van bagód?
- Kint van. Vagy volt.
- Fasza. - Még jó, hogy hoztam magammal két szálat. De ha nem muszáj, inkább másét szívom.

Elindultam kifelé. Félretoltam pár holtrészeg arcot és a teraszajtóban csacsogó csajokat, hogy kijussak. Persze a terasz sem volt üres, de kit érdekel?! Rátámaszkodtam a korlátra és rágyújtottam.
Gőzöm sem volt, hány óra lehetett. Carternél mindenki elveszti az időérzékét. Meg a józan eszét is.
Oldalra néztem, ahol két srác és egy csaj dumálgatott. Nem tudom, hogy csak haverkodnak vagy már úton vannak az édeshármas felé, de nem is érdekel. Az ablakpárkányon hagyott vodka annál inkább.
Még félig tele van. De nem sokáig.
- Hé, ugye nem akarod egyedül benyelni? - szólt hozzám az egyik tag. Se köszönés, semmi más, egyből belém állt.
- De...miért?
- Gyorsan be akarsz baszni, vagy csaj miatt iszod le magad?
- Ööö...egyik se.
- Akkor meg ne sajátítsd ki, oké? - nevetett.
Ismerős volt a hapek feje, de a neve nem ugrott be és az se, honnan ismerem. De belementem a dologba. Befeleztük és elkezdtünk dumálni. Kiderült, hogy a csajjal akarta hagyni a haverját. És az is, hogy van közös óránk a suliban. Ciki.
- És hogyhogy így egyedül piázgatsz?
- Csak bagózni akartam. Meg szabadulni a szexéhes haveromtól - tettem hozzá nevetve.
- Carter most sem éri be eggyel, ha? Azt hittem a másik veled van.
- Ki?
- Hát a magas barna.
- Ja nem. Csak...ismerem.
Baszd meg, már kezdem unni ezeket az összeboronálásokat. Ez a tag még csak nem is ismer annyira...
- Pedig nem rossz... Csak kicsit merev szegény.
Na baszki, nem csak én vettem ezt észre. És azt se, hogy nem rossz nő igazából.
- Ja... Itattam már egy kicsit, de azért még ráfér pár pohár...üveg.
- Áh, már most bedurvult a kicsike! - mutatott be az ablakon.
Benéztem én is. Hát ja, nem csak ő, de a buli is bedurvult egy kicsit. Valami kurva szar amerikai zene szólt, a csajok az asztalon meg a kanapén táncoltak üvegekkel a kezükben. A srácok "csak" tapsoltak és ordibáltak. Hannán és a kis barátnőjén lepődtem meg a legjobban, eléggé kivetkőztek magukból.
- Asszem be kéne menni - mondtam. Az erkély másik sarkában már ment a smárolgatás, szóval az új haverom is jött.

Alig fértünk már be a nappaliba. Dugig volt. Szó szerint. Ahhoz, hogy eljussak Carterékig, kábé tíz emberen kellett átvergődnöm. A lányoknál nem volt gáz a simulás, a srácoknál már nem annyira volt poén. Cart Sofi előtt állt és élvezte, ahogy a csaj felette vonaglik enyhén bebaszva.
- Te...mi a kurva élet lett itt? - kiabáltam a fülébe.
- Hát mi...BULI VAN! - üvöltötte ezerwattos vigyorral. Még meg is fogta a fejemet és megrázogatta. Hát ez nem jött jól, amúgy is beszédültem, amikor visszajöttem a szobába. - Azok a bogyók, haver...nézd meg, mit műveltél!
Na ne... Nem lehet, hogy azok ütötték ki ennyire az embereket. Baszd meg. Tuti, hogy Füves megint hazudott és nem az a múltkori gyenge szart nyomta a kezembe, hanem valami kibaszott ütőset. Na mindegy, nem én tömtem a szájukba.
- Kimster...kihoztad a dögöt a nőmből! - mutogatott két kézzel Sofira, aki épp most dobta le a felsőjét. Nem csak Cartnak esett le az álla. Őrülten jó didkói vannak a csajnak!
- Ja, szóval már a nőd?
- Naná! Szerelmes vagyok baszd meg! - ordította el magát. Utána még mondta, hogy "beléjük", de biztos nem a csöcsökre célzott...
De nem csak az ő "nője" vetkőzött neki, hirtelen mindenkinek melege lett. Még nekem is. Körülöttem már szinte mindenki félpucéran ugrált a zenére.
- Räikkooooo! - ugrott a nyakamba hirtelen Reijo, aki a szokásosnál is durvábban nézett most ki.
- Hallod...beszakad a hátam, te barom! - nyögtem, de ő addig-addig fészkelődött, amíg teljesen fel nem mászott rám.
- Fogjá' má' meg, baszd meg, miből vagy te, hogy nem bírsz el, he? - kötekedett.
Na jó, tettem neki egy szívességet. De csak mert majdnem lezúgott és akkor fix, hogy a padlón is marad.
- BULI VAAAAAN, EMBEREEEEK! - ordította el magát. De úgy, hogy szerintem még a szobákban szexelők és az erkélyen smárolgatók is megálltak az akcióban.
Erre még jobban beindult a nép. A zene még hangosabb lett, és még több pia fröcsögött a levegőbe. Reijo megkínált a saját vodkásüvegével, ha már a nyakamból nézhette, hogyan bulizik a társaság. Jól meg is húztam, ezt máshogy nem lehet bírni. Lassan már én is bebaszok, már érzem.

Gyorsan el is vitt a hév. Már azt se tudom kivel, mit és mennyit ittam. Aztán a nagy banzájban megláttam Aleksit. Mi a francot keres itt? Azt hittem, csak a részegségtől látok szarul. De nem. El se tudtam kerülni.
- Ááááh, Kims! - köszönt rám a szokásos idegesítő vigyorával. Nyújtotta a kezét, de csak nagy sokára fogtam meg. Vagyis nem fogtam meg, csak egy öklöst adtam neki inkább.
- Hát te?
- Cart hívott, de csak most értem ide. Khmm...randim volt - célozgatott.
Nem tudtam nem arra gondolni, hogy az én volt csajommal "randizott".
- Ehh...vodka? Már beleittam... - célozgattam én is. Persze rögtön levágta.
- Héééé, no para, nem Kiirával voltam...most. Már nem is láttam egy ideje, tök furcsa lett.
- Hja, hogy csak addig kellett, amíg az enyém volt...vááágom... - horkantam fel. Már meg se lepődtem rajta.
- Neked is csak dugásra kellett, ne tagadd! - nevetett. - De na...bulizni jöttem, haver. Inkább igyunk!
Oké, én se akartam balhézni. Odaadtam neki a vodkát, meg is itta majdnem mindet. Na fasza, már megint osztozkodunk...
- Hmm...de jó segge van annak a csajnak.
- He?
- Annak ott, fekete szoknyában. Geci, máris áll a farkam.
És már ott is hagyott. Ennyit a haverkodásról. Nem is érdekelt, kit akar már megint megdugni. Ittam még egyet Lukával, csak utána vettem észre, hogy Playboy fiú pont Hannára nyomult rá.
- Baszd meg, ezt nem hiszem el - mondtam ki hangosan.
- Mi va'? - kérdezte Luka. De nem válaszoltam neki. Inkább ittam.
De persze valahogy mégis odakerültek hozzánk. Aleksi lepacsizott valakikkel, de Hanna már kiszúrt és nagy hévvel mellém ugrott.
- Áhh, szia sztárhokis! - köszönt rám nem kicsit becsiccsentve. Csillogott a szeme, meg minden. De legalább még volt rajta ruha. Nem úgy, mint a kis barátnőjén...
- Na mi van, jó a buli? - kérdeztem mosolyogva. Annyira fel volt dobva a csaj, tök más volt, mint amúgy.
- Hááát...jól érzem magam, az tuti - kuncogott. Mintha nem is ő lett volna. - Lehet, hogy egy...icipicikét többet ittam, mint kellett volna.
- Az a jó - nevettem én is. - De még mindig le vagy maradva...
- Na neeee!
- Deeeee!
Már nyújtottam is neki az üveget, de ekkor megjelent Playboy fiú.
- Áh, na ne már! - nevette el magát. - Räikkönen, már megint ezt játsszuk?
- Mit?
- Eljövök Carter bulijába. Megtetszik egy csaj. Épp vele vagyok...és elég egy pillanatig másfelé néznem és máris rányomulsz...
Ez most komoly? Ennek az agyába szállt a tesztoszteron...
- Hehe, ezt benézted, haver... - röhögtem fel. - Nem nyomulok rá. Már ismerem.
- Jaaaa persze. Már vagy két egész perce, mi? Ne nézz már hülyének, ember!
Nevetett, de láttam, mennyire ideges.
- Mi a fasz...? Te dugtad meg az én csajomat, és most te pofázol?
- Ja, te meg megpróbáltad megdugni az én csajomat, pont itt, nem is olyan régen!
Kezdett felbaszni, de nagyon. Pont az előbb dumáltuk meg, hogy nincs feszkó, erre most belém áll, tök feleslegesen. De nem hagytam magamat.
- Hallod...neked megvolt Kiira. De Jaanával nem volt...semmi.
Nem értem, minek álltam le magyarázkodni. Nem érte meg... Hanna meg csak pislogott. Vagy túl részeg volt, hogy felfogja, miről van szó, vagy csak kurvára nem érdekelte és nem akart beleszólni.
- Persze, mert elbasztad. Csak sajnos nekem is. Most viszont kurvára nem fogod...
Közel hajolt, mert azt hitte ettől befosok, vagy mit t'om én... Ezt is benézte.
- Ő meg nem olyan csaj.
- Milyen? - kérdezett rá a lány. Talán most tért magához.
- Dumáljunk kicsit, és majd megismerlek - fűzte a csajt Aleksi. - Mit iszol, bébi?
- Öhm...vodkát? - válaszolt bizonytalanul. Azt se tudta, mi a fasz történik.
- Na gyere, cica! - fogta meg a karját Playboy fiú és már húzta is el tőlem.
Hanna nagyokat pislogva nézett rám, mintha nem értené, mi folyik itt és én miért nem megyek vele.
- Maradhatsz is. Itt is van vodka - emeltem fel az üveget. Mondjuk egyenesen már nem nagyon tudtam tartani. - Ma keféltek, holnap meg már a nevedet se fogja tudni - dobtam még be az aduászt.
Bejött. Szexéhes haverom visszafordult és totál felbaszva nézett rám.
- Hallod, Kimi... Fogd be, ha nem akarod, hogy megint bunyó legyen a vége - fenyegetett meg.
Húha, tele lett a gatya. Ja nem.
- Én nem féltem a pofimat - baszogattam tovább. Tudtam, hogy ez a gyenge pontja.
- Na jó, tudod mit? Csak baszd meg! - És meglökött. Nem kicsit, de ez is pont elég volt.
- Hallod, ne lökdöss, te köcsög! - És visszalöktem. Kicsit jobban, mint ő, és ez neki is elég volt.
Utálok bunyózni, pláne full részegen, de a reakcióm azért nem hagy cserben ilyenkor sem. Aleksi belevágott az oldalamba, de én is eltaláltam párszor. Aztán jött pár srác és szétválasztottak valahogy. Ránéztem Playboyra, ő is rám. Vörös fej, vérző orr. Hát...faszán elintéztük egymást.
- Mi a kurva élet van itt?! - jelent meg végre Carter is. A többiek már körbeálltak minket. Már aki még nem dőlt ki teljesen.
- Semmi gáz, intézem főnök! - szólalt meg rögtön Reijo. - Playboy, húzz a picsába!
- Mi? Miért én?
- Mert már múltkor is kitiltottunk, baszd meg!
- Ja tényleg!
- Ja, kurvára elegünk van már abból, hogy elviszed a csajokat!
Ezt nem tudom ki mondta, de rohadt vicces volt. Aleksinek nem annyira. Annyira kiakadt, hogy fogta a maradék büszkeségét és a kabátját, hogy most rögtön elhúzzon.
- Basszátok meg mind, idióta lúzerek! - fröcsögött még búcsúzóul. Utoljára persze hozzám is volt pár mocskos szava. - Te meg...ehhh...remélem ott döglesz meg a pályán. Addig meg párszor megkúrom a szexi vidéki szöszit, akinek te max csak a csicskája lehetnél...baszd meg!
Majdnem nekimentem megint, de visszafogtak. Még én magamat is. Szart sem ér ez a köcsög. Csak néztem, ahogy végre elhúz a picsába.

Mindenki várta, hogy most mi lesz. És engem néztek. Kezdett nagyon gáz lenni a dolog. Carter tudta mi kell nekem: kituszkolt a teraszra egy vodkával és egy cigivel.
- Haver, nyugodj le, vagy te is húzhatsz haza! Az én lakásomat nem veritek szét, basszátok meg!
- Jó'van má'... Ne baszogass még te is, ember!
- Azért kemény volt, amit mondott...
- Nem fogja megkúrni. Csak álmodik ez a fasz! - morogtam.
Carter elröhögte magát.
- Hallod, azt mondta dögölj meg, téged meg csak az a rohadt csaj érdekel?
- Leszarom...az egészet.
- Jól van tesó, csak szívd el ezt, aztán gyere, mert még csapatjuk egy jó darabig - mondta, aztán jól vállon veregetett. Amúgy is utáltam, amikor ezt csinálta, de most pláne szarul jött, mert majdnem lezúgtam az erkélyről.

De legalább végre kiment és szívhattam egy kicsit. Még mindig ideges voltam. Aleksi már nagyon kezdett az agyamra menni. De ez volt az utolsó csepp a pohárban.
Gyorsan elfogyott a cigi, úgyhogy rá is gyújtottam még egyre. Baszki, egyszer ki fogom köpni a tüdőmet a pályán...
- Hát itt vagy...
Hátranéztem. Hanna jött ki a teraszra. Már nem volt annyira feldobva, mint bent.
- Kaphatok egyet?
Hú, de ja vú. De most semmi kedvem nem volt ellenkezni vele. Csak bólintottam, ő meg rögtön ki is vett egy szálat a dobozból. Rutinosan gyújtott rá, szóval nem először bagózik.
- Sztárhokisnak nem kéne mérgeznie magát, nem? - kérdezte mosolyogva.
- Neked se...
- Ahh, tudom - sóhajtott. - Kicsit túlittam magam és most ki kell engednem a gőzt.
- Dettó.
Egy pár percig csak nézelődtünk és bagóztunk. Nekem semmi kedvem nem volt beszélgetni, ő meg még mindig próbált kicsit kijózanodni. De láttam, hogy jár az agya valamin. Végül nem bírta tovább:
- Oké...meg kell kérdeznem, mi volt ez.
- Mi?
- Ez a veszekedés azzal a sráccal. Ki ez?
Fasza, már csak ez hiányzott.
- Egy faszkalap.
- Na, de most komolyan!
- Aleksi. Másnéven egy csajbaszó köcsög. Hatalmas egóval és kis farokkal - A végén muszáj volt egy kicsit nevetnem.
- Aki elhappolta a csajodat... Azért beszélsz így róla, mi?
- Ááá, azt leszarom. Csak bosszúból csinálja.
- Mert te rámentél az övére? - kíváncsiskodott tovább. Nem mondta ki, de szerintem vágta, hogy Jaanáról van szó.
- Nem volt az övé...
- De a tiéd sem lett.
- Még... - mosolyodtam el. Igaz, hogy ide nem tudtam elhívni, de van még más tervem vele.
- Vicces - mosolygott Hanna is, csak úgy a levegőbe. - Pedig nem úgy ismertelek meg, mint aki fut az elérhetetlen csajok után.
- Ááá, egyik sem elérhetetlen. Nekem nem - mondtam ki tök magabiztosan.
A csaj megint csak nevetett.
- És még a haverodnak van hatalmas egója!
- Te most direkt baszogatsz folyamatosan? - fordultam felé két slukk között.
- Hm...csak beszélgetek - védte magát azonnal. De a huncut mosolya elárulta, hogy de, nagyon is élvezi a baszogatást. - Az jutott eszembe, vajon engem is...
Épp mondani akart még valamit, amikor a kuncogásból köhögés lett, mert nagyon benyelte a füstöt. Szenvedett vagy két percig, mire megint magához tért.
- Hát...talán nekem ennyi elég is volt. Haza kéne mennem - nyögött fel fáradtan.
- Na ne, nem lóghatsz meg!
- Miért, ki tart vissza? - kérdezett vissza.
- Hát én. Megdumáltuk, hogy rendesen bulizunk. És még mindig nem ittál annyit, mint én.
- De épp eleget. Szédülök...és attól tartok, ha ezt folytatom, még olyat teszek, amit nagyon nem akarok.
- Na mit?
- Például lezúgni innen - nézett le az erkélyről.
- Maradj már, megfoglak, ha kell.
- Tényleg? Máris jobban érzem magam - hülyéskedett jókedvűen.
- Figyu, majd fedezlek, ha telerókázod az egyik sarkot. Vagy ha vizet öntesz vodka helyett. De nem mehetsz még el.
- Miért is? - vonta fel a szemöldökét kihívóan. Hú, ilyet is tud?
- Mert most tök jól elvagyunk - feleltem egyszerűen. Ennél csak nem kell több.
- Elvoltam Aleksivel is - közölte úgy, mintha meg lenne sértve. - Csak valaki tett róla, hogy ne folytassuk tovább.
- Jobban jártál. Csak megdugott volna és reggel otthagy a picsába.
- Hát ez aztán szépen hangzik. Te biztos nem így csinálod, mi? - kérdezett vissza szemtelenül.
- Nem hát. Én nem megyek rá minden csajra, csak aki tényleg bejön.
- De őt megdugod és már mész is tovább. Tudom, hogy megy ez... - óbégatott.
- Ja, szóval veled is megcsinálták már...
- Nem! Én nem az a fajta vagyok - tiltakozott felháborodva.
- Ezt mondtam én is Playboynak. Na látod...jobban ismerlek, mint gondolod.
Ezen csak mosolygott, aztán elnyomta a cigit. Úgy csinált, mintha itt akarna hagyni.
- Hát...ha ismersz, akkor gondolom kitaláltad, hogy most lelépek.
- Hanna, ne csináld már! - fogtam vissza a karjánál fogva. Meg is lepődött. De tényleg nem akartam, hogy elmenjen. Rég dumáltam már ilyen jót egy csajjal. Kezdtem egyre jobban bírni. Lehet, hogy csak a pia miatt, de most még egész dögösnek is láttam. Még egy plusz pont.
- De megyek...
- Figyu... Most kurva rendes leszek, mert már így is azt hiszed, hogy pont akkora pöcs vagyok, mint az a fasz Aleksi. Mit csináljak, hogy maradj? Hozzak még vodkát? Adok cigit. Vagy hozok vizet, megiszol belőle egy litert és semmi bajod nem lesz. A többiek észre se fogják ven...
- Csókolj meg! - szólalt meg hirtelen. Köpni-nyelni nem tudtam. Hát baszki, erre kurvára nem számítottam.
- Most komolyan? - Azt hittem, megint csak próbára akar tenni. Még egyszer nem akartam pofont kapni egy ilyen húzásért.
- Gyorsan.... - motyogta zavartan. - Amíg meg nem gondolom magamat...

Hát nem volt mit tenni. A kezénél fogva közelebb húztam magamhoz, ránéztem és már kezdtem volna az akciót, de láttam, hogy idétlenül vigyorog. Nevettem én is egyet, aztán egyszerűen lesmároltam. Baromira meglepődtem. Fura volt, de nem szar. Egész jól csókol. Nem most csinálta először, pedig a viselkedése alapján simán szűznek néztem. Az elején kicsit félénk volt, de aztán egyre jobban beleadott ő is, és a végére egész jó lett. Utána is mosolygott, pedig látszott, hogy totál zavarban van. Én csak élveztem.
- Na... Asszem akkor maradnod kell.
- Lehet, hogy mégsem kéne... - motyogta. A hajába túrt, mintha idegeskedne. - De most már nem mehetek el, ugye?
- Nem hát. Itt maradsz.
Nem értettem, miért ilyen. Az előbb még minden okés volt vele.
- Hát jó. Lesz, ami lesz - rántotta meg a vállát. De közben meg úgy nézett, mintha megint smárolni akarna.
A vicc az, hogy én is akartam. Fasz tudja miért, de kicsit beindultam. Baszki, lehet, hogy hosszabb lesz ez az éjszaka, mint gondoltam...