Rész-előzetes: 57. fejezet

Sziasztok!
Számomra rémes volt ez a nap, totálisan csalódott vagyok a futam miatt, mert akik megérdemelték volna a jó helyeket, elvéreztek, a dobogósok pedig úgy érzem mind mázlisták voltak egy kicsit. De ne keseregjünk, nézzünk optimistán előre, jövő héten ismét élvezkedhetünk, ami jó hír, mert már elég a hosszú szünetekből :))
Köszönöm a komikat a Heartbreaker első részéhez, igazán jól estek. A RG teljes részét holnap olvashatjátok, egyelőre érjétek be ezzel a rövid előzetessel :)
Puszi mind a 48 követőmnek, aki eddig bizalmat szavazott a blognak. Hálás vagyok érte :)

- Jó reggelt, Bradl família! - köszöntem az asztalukhoz érve, mire mindannyian jókedvűen visszaköszöntek.
- Kipihented magad, kislányom? - kérdezte apa, amikor megsimogatta a hátamat. - Ma már sokkal jobb színben....és idegállapotban vagy.
- Kösz apa! - forgattam a szememet. Már az ember apja is elmebetegnek gondolja a saját lányát! - Csak kialudtam magam, ez volt mindennek a kulcsa. És ma már szerencsére a nap is süt.
- Tényleg kipihent vagy. - állapította meg Stefan feltűnő vigyorral. - Szóval akkor jót tett az alvás!
- Nekem általában segíteni szokott, próbáld ki te is nyugodtan, csak javasolni tudom. - próbáltam elterelni a témát ártatlanul, de a bátyám túl jól ismer, egyből felismerte, hogy takargatok.
- Hát ha nekem is beszerzel egy ilyen kényelmes alvó alkalmatosságot, akkor nyilván. - vigyorgott.
- Na jó! - ültem le közéjük és örömmel vettem tudomásul, hogy Kimi inkább magunkra hagyott és az edzőjével indult a dolgára. Amilyen hülye, még adta volna apámék alá a lovat. - Mondd csak, ami böki a csőrödet, bátyókám! Ki vele, bírom a kritikát!
- Most egészen pontosan mit akartok egymástól a csapattársaddal? - kérdezett rá kerek-perec.
- Stefan! - csapott rá Janine kuncogva a kézfejére, ami az asztalon pihent. - Ez nem a mi dolgunk.
- A húgomról van szó, csak kíváncsiskodhatok! - fordult ismét felém a bátyám. - Szóval csak véletlen volt, hogy ott találtunk titeket a padlón egymáson fekve, amikor megérkeztünk Bennie-ért?
- Az egy szerencsétlen eset volt. - vágtam rá gyorsan zavaromban. - Miért kell rögtön nekem esni? Nemhogy örülnétek, hogy ilyen jól gondoskodtunk Bennie-ről, teljes körű ellátást kapott egy sírás nélkül!
- Tehát Kimi is besegített a bébiszitterkedésbe? Egyre izgalmasabb a dolog. - csapott le Stefan vigyorogva.
- Fejezd be! - csaptam most én rá a kézfejére, mire szisszenve elvette a kezét. - Attól, hogy most az én versenyhétvégémen vagytok, nem kell mindig engem célkeresztbe venni! Amióta itt vagytok, csak velem vagytok elfoglalva és ennél is rosszabb, hogy nem is a versenyzésemmel! - néztem rá szúrósan.
- Ajjaj, itt valaki megint nagyon bepipult. Csak nem rátapintottam valamire? - heccelt tovább a bátyám.
- Stefan! - szólt rá a barátnője, mivel a gyerekének apja eléggé szemtelen lett. - Hagyd már a húgodat!
- Én is szeretném tudni, hogy akkor most kivel is kell komolyabban számolnom. - szállt be apa is a játékba.
- Na jó, nekem elegem van ebből! - álltam fel sértetten. - Fejezzétek be a kombinálást! Megmondtam: nem fogok egyik versenytársammal sem semmi olyat csinálni, ami ütközik az elveimmel! Hihetetlen, hogy ezt pont ti nem tudjátok felfogni! Jó lenne ha végre nem a barátaimmal, hanem velem foglalkoznátok, ha már elhívtalak titeket a hazai hétvégémre!
- Igenis, főnökasszony! - próbálta elfojtani a mosolyát Stefan, mire összekócoltam a haját. - Hééé!
- Megérdemelted! - vágtam rá. - Ne kutakodj a magánéletembe, amíg rám hagyod a gyerekedet, apafej!
- Kislányom, szerintem a futam előtt is jó lenne alkalmaznod azt a bizonyos hatásos alvótechnikát! - javasolta apa végszóra, mire egyszerre kellett röhögnöm és ordítanom egy kellemeset.
- Kösz apa, hogy helyettem is aggódsz az idegrendszeremért! - hálálkodtam elmenőben, de amint elfordultam, a szememet becsukva kellett visszatartanom a nevetést. Hogy áldhatott meg az isten ilyen őrült családdal? Amikor nincsenek mellettem, hiányolom őket, amikor pedig itt vannak és elvileg támogatniuk kéne a jobb eredmények elérésében, kikészítenek! Ráadásul ilyen hülyeségekkel! Mit akarunk egymástól Kimitől? Vicc...vicc az egész!